Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
140 Tekintettel arra, hogy a kormány a jövő évi költségvetést 4,8 százalékkal tervezte, így várakozásaink szerint jövőre szintén lehetőség lesz nyugdíjprémium biztosítására. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre közel 327 milliárd forinttal lesz magasabb, mint az idei esztendőben. A 2021. évi költségvetés 3 százalékos inflációval számol, így a nyugellátások összege várhatóan ennyivel fog emelkedni. A járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések, így például a bértámogatási program és az adócsökkentések eredményeként a költségvetés hiánya és az államadósság 2020-ban a korábban tervezettnél magasabb lesz. Ugyanakkor 2021 végére a nemzeti össztermék arányában várhatóan 69,3 százalékra csökken, a 2020. év végére várható 72,6 százalékról. Ugyanakkor az államháztartás hiánya az elmúlt évekhez megszokott módon jövőre sem fogja meghaladni a nemzeti össztermék 3 százalékát. A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium működési költségvetése 2021-ben, 2020-hoz képest a várható nemzetiössztermék-növekedést meghaladó mértékben nő, az inflációt meghaladó mértékben nő a külképviseletek működési költségvetése, és kiemelten nőnek az Információs Hivatal személyi juttatásai és felhalmozási kiadásai. A minisztérium központi igazgatására, és a külszolgálaton lévő mintegy 1500 diplomata személyi juttatásaira is az ideinél nagyobb összeg áll rendelkezésre. (15.50) Az exportfejlesztés és beruházásösztönzés intézményrendszere, vagyis a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat a jövő évben is ugyanakkora támogatásban részesül, mint ebben az évben, kiigazítva a 3 százalékra tervezett inflációval. Folytatódik az évek óta sikeres Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok, és az idén induló csángómagyar együttműködési program is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium felkészült a koronavírus-járvány utáni világ kihívásaira a 2020. év után a 2021. esztendőben is. A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. Magyarország az elmúlt évben a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választotta. Az elmúlt évek kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai nem egymással ellentétesek, hanem akár egymást erősítő célok. A kormány elfogadta a 2050-ig szóló hosszú távú klímastratégia alapelveit. Erre alapozva elkészült az a stratégia, amelynek mentén Magyarország fokozatosan 2050-ig klímasemleges országgá válhat. Hazánk az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén. A jövőre való tekintettel a cél a gazdaság klímasemleges átalakítása. A kormány csaknem 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését, a hazai tulajdonú vállalkozások, a gazdaság klímasemleges átalakítását célzó beruházásokat. A klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megkezdődik a zöld államkötvény kibocsátása a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos projektek finanszírozására. Ez a lépés európai szinten is jó példája annak, hogy egy szuverén nemzetállam miképpen léphet fel proaktívan a klímavédelem területén. A klímasemleges gazdaság költségeit a klímarongálókkal kell megfizettetni, tehát a nagy szennyező országokkal és a nagy szennyező vállalatokkal. A 2018-as statisztikák szerint az Unió szén-dioxid-kibocsátásának 43,5 százalékát a három legnagyobb szennyező, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország okozta. A volt szocialista országok ugyanakkor a közösség összes kibocsátásának csak egyötödéért felelnek, ennek több mint kétharmadát Lengyelország, Csehország és Románia együttesen okozta. Magyarország egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátása 5,4 tonna, így az ország a Közösség teljes kibocsátásának csak 1,4 százalékáért felelős. A kormány célja, hogy a 2021. évi költségvetés által a jövő évben is biztosítsa a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítandó források koordinált és a magyar gazdaság versenyképességét támogató felhasználását. Ennek egyik eszköze egy
