Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 30. hétfő - 115. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
996 (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Korózs Lajos: Nem igaz!) Ilyen ország nem volt még egy. Mindenütt legalább a munkanélküli-elltást vagy a segélyezést vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély, mert önök 2008-ban is cserben hagyták a magyarokat, a gazdasági válság idején is cserben hagyták a magyarokat, ezt Ferge Zsuzsa mondja önökről. 2015-ben cserben hagyták a magyarokat a bevándorlási válságban, és most, 2020-ban nem tudták itt a parlamentben a koronavírus-helyzetben sem megszavazni a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Ez a negyedik cserben hagyása a nemzetnek, ha az utóbbi éveket nézem, tisztelt képviselő úr. Úgyhogy azt kérem önöktől, hogy továbbra is segítsék a kormányzat intézkedéseit. Még amikor a saját lapjukban, a 168 Órában és hasonlóban kérdezik meg a WHO egyes tisztségviselőit, még ők is azt mondják Magyarországnál, hogy amit Magyarország tesz, azt ők támogatják, meggyőződésük, hogy a Magyarországon elfogadott intézkedések alkalmasak az esetek felderítésére és a koronavírus-helyzet kezelésére. Ezt a WHO is megerősítette, csak ehhez, tisztelt képviselő úr, szükség lett volna arra, hogy önök ne okozzanak egy hét késedelmet a magyar emberek védelme érdekében. Eddig szerencsére az elsők között voltunk az intézkedések meghozatalában, sajnáljuk, hogy a magyar ellenzék, a magyar baloldal negyedszerre is cserben hagyta a magyar nemzetet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most Z. Kárpát Dániel következik, a Jobbik részéről. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az első szó a köszöneté azoknak, elsősorban a frontvonalban dolgozóknak, akik ezt az országot a hátukon cipelik. Egészségügyi dolgozókon túl gondolok mindenkire, aki az aktív védekezésben részt vesz. (12.10) És úgy érzem, hogy pártoktól, izmusoktól és hozzáállástól függetlenül mindenkinek a hálája kell hogy övezze ezen polgártársaink mindennapi munkáját. Államtitkár úr az imént késedelemről beszélt a tekintetben, hogy mivel az ellenzék nem adott teljes körű felhatalmazást, adott esetben hosszú évekre a kormányzatnak, tök óriási késedelemnek voltak kitéve. Miben, államtitkár úr? Ki kellett nyitni újra az iskolákat? Ugye, hogy nem kellett? Adott esetben hitelt kell törleszteni múlt hét óta, államtitkár úr? Ugye, hogy nem kell? Sőt, kijárási korlátozást is el tudtak rendelni, igaz - tőlem ez furcsa lesz -, olyat, hogy fodrászhoz és manikűröshöz azért el lehet menni, tehát viszonylagos korlátozásokon belül történt meg ez a korlátozás. De azt látnunk kell, hogy Müller Cecília asszony az eü-törvény által rátestált jognál fogva minden további nélkül kiadhatta azt a normatív határozatot, amely Pintér Sándor belügyminiszter úr intézkedésével együtt mind a határok, mind az iskolák zárva tartásáról tudott rendelkezni. (Dr. Rétvári Bence: És ez indok arra, hogy nem szavaztad meg?) Tehát amit ön állított, az egész egyszerűen nem állja ki az igazság és a valóság próbáját. Teljesen egyetértek Dömötör Csabával a tekintetben, hogy az emberélet az első. Azt viszont hozzá kell hogy tegyem: van 36 százalék magyar honfitársaink közül, aki egy hónapra való tartalékkal vagy annyival sem rendelkezik. Államtitkár úr, ön nem teheti meg, hogy az emberéletekre való, amúgy jogos hivatkozása mögé bújva azt mondja, hogy várjanak ezek az emberek a helyzetük megoldása tekintetében. Nem! Kutya kötelessége lenne együttesen ennek a parlamentnek ezt a két problémakört párhuzamosan elkezdeni megoldani. Nem tudja ön sem megindokolni és más sem, hogy miért állítanak föl sorrendet párhuzamos cselekvési kényszer esetén. Itt igenis egy magyar munkahelyvédelmi alappal el kell kezdeni kipótolni azon honfitársaink bérét, akik a válság és a járvány miatt nem tudnak most bért realizálni, nem tudnak bevételre szert tenni.
