Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - Egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
967 Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő T/9677. számú törvényjavaslat másik célja a különleges jogállású szerv státusszal bíró Gazdasági Versenyhivatal eljárását és ezen keresztül jogállását is érintően a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló 2018. december 11-ei EU 2019/1. európai parlamenti és tanácsi irányelv, rövidített elnevezéssel az ECN+ irányelv átültetése a hazai jogba. A tisztességes piaci verseny a gazdaság mozgatórugója, ezért annak védelme hazánk érdeke is. A tisztességes piaci verseny őrei a versenyhatóságok. Az Európai Unióban a legnagyobb ügyekben eljáró versenyhatóság, az Európai Bizottság mellett minden tagállam rendelkezik versenyhatósággal. E tagállami versenyhatóságok párhuzamosan alkalmazzák a nemzeti és az európai uniós jogot. A nemzeti jog az Európai Bizottságétól eltérő eljárásmódot és eszköztárat biztosíthat a tagállami versenyhatóságoknak. Ez eddig eltéréseket eredményezett a versenyjogi jogérvényesítésben a tagállamok szintjén. A versenyjogi jogérvényesítés töredezettsége eltérő versenyfeltételeket teremt a tagállamok határain belül, ezáltal rontja az egységes piac hatékonyságát, vagyis az EU és a tagállamok versenyképességének is árt. Ezen eltéréseket hivatott orvosolni az irányelv. Az irányelv rövidítése a European Competition Networkre, vagyis az Európai Versenyhatóságok Hálózatára utal. Az Európai Versenyhatóságok Hálózata egy olyan, már meglévő együttműködés a tagállami versenyhatóságok között, amelyben a tagállami versenyhatóságok szervezett keretek között jó gyakorlatokokat, tapasztalatot cserélhetnek, és amely tanácsokkal segíti a tagállami versenyhatóságok jogalkalmazását. Ugyanakkor az ECN jogkörei a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek. E felismerésből fakadóan született meg az irányelv. Ezen irányelv átültetését a hazai jogba a törvényjavaslat a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagyis a versenytörvény módosításával valósítja meg. Az irányelv célja, hogy minden tagállami versenyhatóság azonos függetlenségi garanciákkal, erőforrásokkal, valamint jogérvényesítési és bírságolási hatáskörökkel rendelkezzen. Az irányelvben megfogalmazottak nagyrészt lekövetik az Európai Versenyhatóságok Hálózatának ajánlásait. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel jelenthetem ki, hogy a magyar szabályozás már eddig is példaértékűen biztosította az egységes jogérvényesítés lehetőségét. A versenytörvény nagymértékben követte az Európai Versenyhatóságok Hálózatának ajánlásait, valamint az Európai Bizottság ajánlásait és joggyakorlatát. Így tehát az ECN+ irányelv átültetése koncepcionális változásokat nem követelt meg. Mindazonáltal az irányelv számos lehetőséget biztosított arra, hogy a magyar versenyhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal jogköreit pontosítsuk, és elősegítsük a hatékonyabb jogérvényesítést. E lehetőségekkel éltünk. Az átültetés nyomán megjelenő legfőbb változások a következők. A versenytörvényben megteremtettük a többi tagállami versenyhatósággal való együttműködés rendszerét az ECN+ irányelvnek megfelelően. Ennek köszönhetően nagyon egyszerűen, egy formanyomtatványhoz hasonló rendszerben tudnak ezentúl a tagállami versenyhatóságok jogsegélyt kérni egymástól. Ezáltal kérhető például más versenyhatóság bírságok behajtására vagy eljárási cselekmények végrehajtására. Ezen intézkedéstől a költségek csökkentése és a jogérvényesítési hatékonyság növekedése remélhető. Ezenkívül a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében az ECN+ irányelvnek megfelelően a következő módosítások kiemelendők. Egyrészt kiszélesítésre került a GVH helyszíni kutatási jogköre, gyorsabbá válik a vállalkozáscsoportok esetében a bírság behajtása az azonnali egyetemleges kötelezés megteremtésével. Másrészt a vállalkozások társulása esetében a bírság behajtásának biztosítása érdekében egy teljesen új, többlépcsős kötelezési rendszer kerül bevezetésre. Látható tehát, hogy az irányelv által biztosított lehetőségek a jogsértők még szigorúbb felelősségre vonását célozzák. Ezzel párhuzamosan azonban a jogalanyok számára pozitív ösztönzőket is tartalmaz a törvényjavaslat.
