Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Napirend előtti felszólalások: - BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd):
97 ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok, tisztelt képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket. Az Országgyűlés rendkívüli ülését megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Szilágyi György jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai munkánkat. Napirend előtti felszólalások: Napirend előtti felszólalások következnek. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Párbeszéd képviselőcsoportjából Burány Sándor képviselő úr: „Aktuális ügyekről” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Lassan nem telik el hét, hogy a kormány ne állna elő valamilyen ötlettel abban a tekintetben, hogy hogyan tudná az önkormányzatok mozgásterét szűkíteni, hogyan tudná az önkormányzatok lehetőségeit, döntési szabadságát szűkíteni, csorbítani. Az egyik ilyen legújabb elképzelés szerint a kormány szándékozik az iparűzési adó rendszerén változtatni. A helyiiparűzésiadó-bevételek az önkormányzatokat illetik meg. Már korábban is az önkormányzatok jogát, döntési szabadságát csorbította a kormány, amikor megmondta, hogy ezek az iparűzésiadó-bevételek milyen fontossági sorrendben, mire legyenek felhasználhatók a szabad felhasználás helyett. Most úgy tűnik, hogy a kormány tovább kíván menni ezen az egyébként hibás úton. Úgy tűnik, a kormány arra készül, hogy nemcsak megmondja az önkormányzatoknak, hogy bevételükből mire költsenek, mire nem költhetnek, hanem ezeket a bevételeket is csökkenteni akarja. Egy napvilágot látott elképzelés szerint ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára a kormány úgy alakítaná át a helyiiparűzésiadó-törvényeket, hogy több milliárd forinttal csökkenne az önkormányzatok bevétele. Ez elsősorban Budapestet érinti, de hátrányos helyzetbe hozna szinte minden nagyvárost. Hogy ez mennyire így van, arra bizonyíték, hogy kicsit meglepő módon, mert korábban ehhez nem voltunk hozzászokva, Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics polgármester úr is tiltakozott a tervezet ellen. Nemcsak Budapestnek, hanem Székesfehérvárnak, Debrecennek, Kecskemétnek, Győrnek is nagyon súlyos károkat okozna a helyi iparűzési adó rendszerének a kormány tervei szerinti átalakítása. Ez nem egyszerűen csak szűkíti a jogköröket, nem egyszerűen csak megmondja az önkormányzatnak, hogy mire költhet, mire nem költhet, hanem érdemben forrásszűkítést jelent, a bevételeket csökkenti, ezzel kevesebb felhasználható pénze lesz ezeknek az önkormányzatoknak. A szándék teljesen világos, a kormány lényegében saját hatáskörbe akarja vonni az önkormányzatok minél nagyobb hatáskörét és minél több forrását. Teszi ezt annak érdekében, hogy valamilyen módon megpróbálja ezeknek a városoknak a polgármestereit, testületeit térdre kényszeríteni. Az elv, az teljesen világos: aki nem lép egyszerre, az nem kap rétest estére. Miután elvonják a forrásokat, a kormánynak ezután egyetlen lehetősége van, ezzel egyébként időnként élni is szokott: egyedi különmegállapodást köt egy-egy nagyvárossal, hogy hogyan adjon mégiscsak állami többletforrásokat bizonyos beruházásokra vagy az önkormányzat működésére, de ez pofára megy majd. És világos, hogy bár üdítő kivételek lehetnek a szabály alól, de a főszabály az, amit az előbb mondtam: aki nem igazodik, az semmi jóra nem számíthat. Nem arról van szó, hogy szabad emberek szabadon megválasztott önkormányzata a saját szabad döntési jogköreiben eljárva dönthet a forrásairól, hanem arról van szó, hogy ezen források jelentős részének elvonásával a kormány, a
