Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES (MSZP): - ELNÖK: - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter:
948 Elhangzott az expozémban - lehet, hogy a poén nem jött ki belőle, de pont az volt a lényege -, hogy aki ma nekem megmondja taxatíve, hogy mely életviszonyokba, mely törvényekbe kellene belenyúlni, és most kellene felsorolni, az talán nem hazudik, de nem bontja ki az igazság minden részletét. Éppen ezért szól úgy a felhatalmazás a törvénytervezetben, hogy a katasztrófavédelmi törvényben foglalt rendkívül intézkedéseken és szabályokon túl - és itt van az, hogy próbálja a jogalkotó valahogy kategorizálni az élet jelenségeit, és próbál most mindenre gondolni, amire lehet, hogy még nem is tudjuk, hogy mire kellene gondolnunk, hogy mire lesz még szükségünk a járvány idejében, milyen törvényhez kell majd még hozzányúlnunk nagyon gyorsan, mert önök vagy éppen az állampolgárok fogják követelni - „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével” mit tehet a kormány. Szerintem ma nincs jogász, alkotmányjogász az országban, aki ennél pontosabban biztonsággal meg tudná mondani egy taxatív felsorolásban, hogy mire lesz majd még szükségünk. Tehát, tisztelt képviselő asszonyok és urak, ez a törvény a jogrendet garantálja. Nagyon sajnálom, hogy tegnap ennek a gyorsított, házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalása nem sikerülhetett. Most nagyon sok jogi megoldáson gondolkodunk, hogy a jogbiztonság hiányát tudjuk majd áthidalni arra a kieső időre, amelyben ezek a rendeletek hatályukat veszítik. (16.50) Még engedjenek meg néhány szót arról, hogy több kritika érte a preambulumát a törvénynek, ugyanis egy rosszhiszemű értelmezés szerint azt mondja, hogy ki akarja iktatni a kormány az Országgyűlést. Ebben a teremben senki se tudja, hogy mi fog történni, mi vár ránk, és a preambulum, hadd védjem az előterjesztést szövegező jogászaimat, azt mondja, hogy „az Országgyűlés ülésezése a humán járvány következtében szünetelhet”. A -hat, -het képző a magyar nyelvben azt jelenti, hogy egy lehetőség a jövőben, egy bizonytalan helyzetben. Ez nem azt mondja, hogy beszüntetjük az Országgyűlés ülésezéseit, sőt a kormányt arra kötelezzük, hogy rendszeresen számoljon be az intézkedésekről, tehát folyamatos kontrollt tart az Országgyűlés. A lehetőségeinkhez képest még ki is bővítettük az Alaptörvény előírásait, hiszen azt mondtuk, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséről a kormány helyett az Országgyűlésnek kell majd döntenie. És a legeslegfontosabb, ami mindenféle meddő, időkorlátra vonatkozó vitát szerintem jó, ha most már kiolt: az Országgyűlés bármikor visszavonja. Ez nem a 90 nap, ez jóval több annál, ez bőven több jogkört biztosít az Országgyűlésnek, mint amit egyébként önök követelnének. Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés ülésezése miért nem elektronikus úton? Nagyon sajnálom, az Alaptörvény egyelőre nem tartalmaz speciális szabályt erre, hiszen azt mondja, kifejezetten megkívánja a képviselők személyes jelenlétét: „Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg.” (Kocsis-Cake Olivio: Módosítsuk az Alaptörvényt!) Köszönjük szépen, az Alaptörvényt nem lehet házszabálytól eltérésben módosítani, és nem hiszem, hogy ebben a vészterhes időben pont egy alaptörvény-módosítás lenne az, ami megoldaná ezt a helyzetet. Viszont az Alkotmánybíróságra azért tartalmaz pont a sarkalatos törvény szabályokat, hiszen az nem az Alaptörvényben van meghatározva, hogy milyen ülésezési rendjük van, ezért ebben a törvényben bele lehetett nyúlni ebbe a szabályba, és pontosan ez biztosítja a jogrendet is. Az, hogy egyébként ez meg háromnapos legyen vagy négynapos, nem hiszem, hogy a jogbiztonságot szolgálná. Tehát hagyjuk dolgozni egyébként otthon, távmunkában majd adott esetben az alkotmánybírókat, ha olyan beadvány érkezik hozzájuk, amire egyébként minden egyes rendelet esetében van lehetőség. Tehát a rendkívüli jogrend, a különleges jogrend nem alkotmányonkívüliséget jelent. Éppen erről szól ez a törvénytervezet, hogy az alkotmány keretein belül, az alkotmányos felhatalmazás és keretek birtokában kell ezt a törvényt olvasnunk jóhiszeműen és a közös cselekvés, a jóhiszemű közös cselekvés tudatában. Engedjenek meg még egy szót a Btk.-módosítást ért kritikákról! Én általánosságban azt szeretném mondani mindenkinek, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. Az is rendkívül jelképes,