Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. március 24. kedd - 114. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):

883 döntését az Országgyűlés többsége tudja meghozni. Önöknek az a problémájuk, hogy nem tudják

zsarolni a kormányt a koronavírus elleni védekezés miatt, nincs olyan közjogi helyzet. Igen, igen,

igen, zsarolási pozícióban szerették volna kezelni (Dr. Brenner Koloman: Nem zsarolás!

Hihetetlen!), erről szólt a tegnapi szavazás is. Úgyhogy, képviselő úr, ha elolvasták volna a javaslatot, ezt majd meg fogják tudni tenni a

Magyar Közlönyben is, mert a jövő héten el fogjuk fogadni ezt a javaslatot, akkor látni fogják benne,

hogy a felhatalmazás korlátozott, arányos, szükséges, célhoz kötött, alkotmányon alapul, és az

Alkotmánybíróság azt ellenőrzi. (Dr. Brenner Koloman: Látjuk Mészáros Lőrincnél, hogy mit jelent

az arányosság!) Az önök kicsinyes politikai döntése egy dolgot eredményezett: a leginkább

vészterhes időkben jogbizonytalanságot okozott napokra. (Dr. Brenner Koloman: Ez az uszítás! Ez

az uszítás!) Gratulálok ehhez a döntéshez önöknek! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó! - Taps ugyanott.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Soltész Miklós képviselő úr következik. Tájékoztatom önöket, hogy őt Halász

János képviselő úr követi. Soltész Miklós képviselő úr, a KDNP képviselője következik: „Áldozatos

kiállás az emberekért - emlékezés Slachta Margitra” címmel. Parancsoljon! SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A száz évvel ezelőtti 1920-as parlamenti választásoknak több érdekessége, illetve máig kiható üzenete volt, így a megszállt országrészek csak

az idegen csapatok kivonulása után, például a Tiszántúlon 1920 nyarán, Baranyában pedig csak 1921

október végén tudták megtartani a választásokat. Egy másik jelentéktelennek tűnő, de mégis jellemző

epizód is történt: a baloldal vezető erejét alkotó szociáldemokraták megsértődtek, és nem voltak

hajlandóak részt venni a választásokon, az 1920-as választásokat így bojkottálva, talán azért, mert

megfáradtak az úgynevezett dicsőséges 133 napban, annak terrorjában, nemzet- és országellenes

gyilkos tobzódásukban. De volt az 1920-as parlamenti választásoknak egy harmadik, nagyon fontos üzenete is.

Magyarország első női képviselőjeként került Slachta Margit a nemzetgyűlésbe. Slachta Margit

1884. szeptember 18-án Kassán született lengyel származású családból, felvidéki nemesek voltak.

1908-ban belépett a Szociális Misszió Társulatba. 1920 elején a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt

képviselője lett. 1922-ben a parlament, nemzetgyűlés mandátumának lejártakor a rendje megtiltotta,

hogy újra induljon parlamenti képviselőnek, ezért kizárták a társulatból, mert ezt nem fogadta el. Nem volt könnyű eset Slachta Margit, mondhatnánk, de kitartó, becsületes, jó szervező, és az

igazságért mindig kiálló személyiség volt. Ezt bizonyította egész élete. Így 1923-ban hatalmas nagy szervezéssel megalapította a saját rendjét, a Szociális Testvérek Társaságát, amelynek vezetője volt

kisebb megszakításokkal 1963-ig. Az 1930-as években a munkásnők megszervezésén fáradozott.

1937-ben Katolikus Női Szociális Képző elnevezéssel szociálismunkás-oktató intézetet nyitott. A

második világháború idején kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett, ’41 telén a Keresztény Női

Tábor nevében a munkaszolgálatosok érdekében megfogalmazott petíciókkal bombázta a

hatóságokat. 1943-ban a szlovákiai zsidók deportálásának megkezdésekor egyenesen a Vatikánba

utazott, hogy XII. Piusz pápát rábírja a cselekvésre. Ennek eredményeképpen sok-sok ezer szlovákiai

zsidót mentett meg. Magyarország német megszállása után több ezer embert bújtatott a rend

házaiban, köztük Heltai Jenőt, Márkus Emíliát, Gyarmati Fannit - Radnóti Miklós feleségét - és

Rusznyák Istvánt, a Tudományos Akadémia későbbi elnökét. (10.00) A háború után, 1945-ben párton kívüli jelöltként ismét a nemzetgyűlés tagja lett. ’47-ben, a kékcédulás választásokon a Keresztény Női Tábor programjával jutott be az Országgyűlésbe. Utolsó

felszólalását 1948. június 16-án tartotta, amikor a kommunisták az egyházi iskolák államosítását

hozták be. Tiltakozó gesztusa miatt mentelmi eljárás indult ellene, s a bizottság, mivel súlyosabb

büntetésre nem volt módja, egy évre kizárta az Országgyűlésből. A rendíthetetlen Slachta Margit, aki