Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 16. hétfő - 112. szám - Napirend előtti felszólalások: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
692 A magyar rendek évtizedes küzdelme ért célba ekkor, hiszen hosszú ideje próbálták elérni, hogy a magyar trikolórt használhassák az országban a császári kétfejű sasos lobogó és a sárga-fekete színek helyett. A reformkorban a magyar zászló egyre többször került elő a különféle polgári szervezetek, polgárőrségek, kaszinók összejövetelein, ünnepi felvonulásain vagy egyéb társadalmi eseményeken. Ugyanakkor az országgyűlési követválasztások nélkülözhetetlen elemévé is vált abban a korban, amikor hivatalosan csak elvétve jelentek meg a magyar színek és a címer. A nemzetiszínű zászló a magyar függetlenség és önállóság, de egyben a társadalmi haladás igényét is kifejezte. Nem csoda, hogy az 1848. márciusi forradalmi hónapokban - spontán módon - pillanatok alatt szinte az egész országban piros-fehér-zöld zászlóerdők emelkedtek fel, és követelték a császári jelvények felváltását. A ma ünnepelt törvény szimbolikusan visszaadta a nemzetnek az évszázadok óta vágyott és remélt függetlenség és szabadság jogát. Bármennyire is rövid volt 1848-1849 küzdelmes időszaka, a magyar háromszínű lobogó örökre összeforrt nemcsak önfeláldozó hősök emlékével, hanem az állami függetlenség és a nemzet szabadságának eszményével is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az évben több, sorsunkat alapvetően meghatározó történelmi esemény évfordulójára emlékezünk. 1990-ben, 30 évvel ezelőtt ült össze az első szabadon választott Országgyűlés, és számos törvényben tette visszafordíthatatlanná a kommunista múlttal való szakítást és a demokratikus Magyarország megteremtését. Felismerték azt is, hogy nem elég a jogrendszer gyökeres átalakítása a rendszerváltoztatás véghez viteléhez, hanem a szimbólumok világát is meg kell újítani. Az 1990. július 3-án elfogadott XLIV. törvény - egy hosszú társadalmi vitát lezárva - a koronás címert tette meg Magyarország nemzeti jelképévé, amely így immáron 30 éve a magyar állam és a nemzet egyik legfontosabb szimbóluma. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén ebben az évben emlékezünk meg a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító trianoni békediktátum 100. évfordulójáról. Az emlékév neve - nemzeti összetartozás emlékéve - is arra utal, amely a nemzeti zászlónk legfontosabb üzenete: bármerre szóródtak vagy szakadtak el hazánkfiai, sorsunk közös, összetartozunk és egyek vagyunk. Arany János soraival zárom szavaim: „A zászlót, a zászlót ne hagyjátok! / Ha minket elfú az idők zivatarja: / Nem lesz az istennek soha több magyarja.” Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat, ezt követően 12 óra 15 perctől 13 óra 45 percig a kérdésekre, majd 13 óra 45 perctől 14 óra 45 percig az azonnali kérdések és válaszok órájára kerül sor, végül a napirend utáni felszólalásokkal fejezzük be az Országgyűlés ülését. Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök úr. Miniszterelnök úr, öné a szó. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, mert a múlt hét végén a kormány veszélyhelyzet kihirdetéséről döntött, és erre 1990 óta nem volt példa a magyar demokrácia történetében. Ennek az oka az, hogy az egész világon, így Magyarországon is egy rendkívüli helyzettel nézünk szembe. Egy láthatatlan és ismeretlen ellenséggel állunk szemben. A kínai koronavírus világszerte elterjedt, ezért a mai kialakult helyzetet világjárványnak kell tekintenünk. Az egész emberiség számára kihívást jelent, hogy egy eddig ismeretlen vírussal állunk szemben. Fontos tudnunk azt is, hogy ez a járvány nemcsak egy ismeretlen vírustól származik, hanem hogy az eddig ismert járványokkal szemben a kínaikoronavírus-járvány sokkal gyorsabban terjed. Mivel nincs ellenszere, nincs ellene vakcina, ezért a terjedését sehol sem sikerült megállítani. 37 nagy, giga-világgyógyszercég dolgozik azon, hogy kifejlessze a szükséges vakcinát - mindeddig sikertelenül. Ráadásul ha kifejlesztik is, mire azt forgalomba lehet hozni, hosszú-hosszú hónapok
