Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
668 kormánypártisággal nem igazán vádolható HVG felsőoktatási rangsorában is előkelő helyen szerepel. A hallgatói létszámot tekintve 8139 főről beszélhetünk jelen pillanatban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a mostani oktatási tevékenységét több képzési helyszínen végzi - itt oktatási és kutatási egységekről és intézményekről beszélhetünk -, Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban. Figyelemmel a képzési helyszínek kihasználtságára, felmérések mutatják, hogy a Budapesten meghirdetett képzésekre jelentkezők száma nő, míg a piliscsabai képzésekre jelentkezők száma csökken. A kormány már 2018-ban döntött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem széttagoltságának megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről. Az azt követően lefolytatott egyeztetések eredményeként kialakult az arra vonatkozó koncepció, hogy ez az egyetem Budapestre költöztetésével oldható meg, amelynek területi bázisa az egyetem Szentkirályi utcai épülete lenne. Az egyetem a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai kampusz állam részére történő juttatásáról tett ígéretet, tekintettel arra, hogy az oktatási és a kutatási tevékenység súlypontja Budapestre helyeződik át ezen törvényjavaslat elfogadása esetén. A tervek szerint a budapesti kampusz teljes kialakításához a Magyar Rádió volt épületegyüttesét tartják a legalkalmasabbnak, hiszen a Szentkirályi utcában már meglévő Pázmány Péter Katolikus Egyetem vagyonkezelésében lévő épület miatt logikus és hosszú távon fenntartható megoldás az egyetem ilyen tekintetű bővítésének támogatása. Ugyan az elmúlt években voltak különböző elképzelések a Rádió volt épületének hasznosítására - én azt hiszem, hogy majd a vita egy pontján elkerülhetetlen lesz az, hogy az ezzel összefüggő politikai csatározásokat is megvívjuk, de megvárom, hogy az ellenzéki képviselők ez ügyben milyen érveket hoznak fel -, azonban ezek a hasznosítási elképzelések különböző okokból nem tudtak megvalósulni. Zárógondolatként ismételten hangsúlyoznám, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat célja egyrészt a széttagoltság okozta oktatásszervezési problémák csökkentése, a minőségi felsőoktatás megteremtése, az oktatás színvonalának emelése, és a mai kor elvárásainak megfelelő szolgáltatás nyújtása akár a barátságosnak tekinthető közösségi terekre, akár a könyvtárszolgáltatásokra gondolunk. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat egyrészt a magyar felsőoktatásnak úgy általánosságban is jót tesz, másrészt a magyar felsőoktatás egyik zászlóshajójának minősíthető PPK Egyetem nemzetközi versenyképességét is növeli. A fentiekre tekintettel kérem önöket, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Bajkai István képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2010-ben megválasztott Országgyűlés jelentős többségének támogatásával felállt kormány akkor úgy határozott, hogy az előttünk álló közösségi célok megvalósítása, illetve a társadalmi kihívások kezelése érdekében szoros kapcsolatot kíván fenntartani a hazai egyházakkal. Világos elképzelés ez, ugyanis történelmi tapasztalat szolgál bizonyítékul arra, hogy a magyar állam vezetése és a keresztény egyházaink mindenkoron a kölcsönös segítségnyújtás jegyében működtek együtt országunk gazdasági, szellemi és kulturális felvirágoztatása és fennmaradásunk érdekében. Nem kérdés, hogy megmaradásunk, az, hogy magyarként élhetünk, magyarként gondolkodhatunk, ebben a Házban törvényeket vitathatunk meg, a kereszténységnek és a keresztény egyházaknak is köszönhető. Az említett együttműködés fontosságának alátámasztásául idézni szeretném a magyar történelem kiváló államférfijának, a mélyen hívő protestáns Tiszta Istvánnak a gondolatát: „Sokkal nagyobb hatalmat látok az egyházban, sokkal több rokonságot látok az egyház valláserkölcsi hivatása és az
