Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KARA ÁKOS (Fidesz):
665 Nyilván, őszintén mondom, hogy mind a magyar történelem, mind pedig az egyház szempontjából mélységesen indokoltnak tartom azt, hogy ez a Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítódik, nagyon helyes pillanatban van, és nyilván az is látszik, hogy a kormány gőzerővel dolgozik mindenfajta problémák megoldásán, és most eljutott ide is. Ez egy fontos és helyes dolog, csak így tovább, ezt szeretnénk mondani az ellenzék nevében, haladjanak ezzel a tempóval előre! Köszönöm szépen. Támogatni fogjuk a szavazásnál ezt az előterjesztést. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kettőperces felszólalásokra, kérdezem, hogy kíván-e ezzel élni valaki. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Rendes felszólalásra Kara Ákos képviselő úr jelentkezett, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megvárom, míg a képviselő úr felteszi a mikrofonját. Parancsoljon, öné a szó. KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Győriként nagy örömmel láttam az előttünk levő törvényjavaslatot, és azt gondolom, hogy minden győri és a térségben élő ember örül ennek a javaslatnak, hiszen kevés olyan hely van az országban, ahol ennyire érezhető a magyar történelem. (15.10) A győri Káptalandombon nemcsak érezhető, de látható is, és meg is tapasztalható az a számtalan évezredes emlék, a római idők, a Szent István-i püspökség és várispánság, az Árpád-kori, a gótikus, a reneszánsz, a klasszicista és a barokk építészeti értékek, a bástya, a kazamaták, a török kor emlékei, és még hosszan sorolhatnánk a győri értékeket. Nemcsak a keresztényeknek, nemcsak a kereszténységnek, de a nemzet minden tagjának zarándokhelyet jelent Szent László ereklyéje és Boldog Apor Vilmos vértanúságának emlékhelye. A Káptalandomb és ott a Püspökvár, a bazilika kiállta a tatár, a török, a francia, az osztrák ostromokat, a földrengés pusztítását éppúgy, ahogy a magyarság túlélte az évezredek viharait. Az előterjesztést természetesen győriként, győri országgyűlési képviselőként támogatom, és kérem a tisztelt Házat is, hogy támogassák a törvényt, ismerjük el, ismerjék el a Káptalandombot Győrben, a győri Káptalandombot a nemzet és a magyar állam történelmében kiemelkedő jelentőségű emlékhelynek. De mielőtt ezt az összegzést elmondanám, engedjék meg nekem, hogy még néhány dologról megemlékezzek, hogy megemlékezhessek néhány dologról, hiszen nagyszüleink és dédszüleink újjáépítették a II. világháború után városunkat, majd szüleinkkel közösen megerősítették vezető szerepét, és ma emlékezhetünk, emlékezzünk is arra az elmúlt 30 évre, mely után a győriek és környékben élők szorgalmával kihevertük a rendszerváltozás utáni gazdasági és munkanélküliségi sokkot, és külön kiemelném, hogy az elmúlt 20 évben pedig sok kormányzati támogatással jelentősen fejlődött, fejlődhetett városunk. Magam is elidőznék a Káptalandombbal kapcsolatban egy-egy épületnél, egy-egy korban, egyegy embernél, akik sokat jelentettek, jelentenek Győrnek, sokat jelentenek ma is, hiszen sokat tettek a városért, de sokat jelentenek Magyarországnak, így örömmel osztom meg ezeket az információkat, hiszen ahogy tudják, nekünk szívügyünk Győr. Székesegyházunk, a bazilika első írásos emléke Hartvik győri püspöktől lelhető fel. Ebben az iratban már háromhajós bazilikaként szerepel székesegyházunk. Többszöri felújítást, átépítést élt meg természetesen a viharos évszázadok alatt. A pusztítások mellett templomépítőket is szép számmal említhetünk, persze a teljesség igénye nélkül fogom most őket mondani, de jó róluk beszélni, és kell is beszélni az ország házában. Így beszélni kell Héderváry János győri püspökről, Salánki Ágoston püspökről, aki épp a gótikus stílusú átépítést kezdte meg az iratok szerint 1466-ban. Később ismét a pusztulás időszaka jött, amit Draskovics György püspök 1634-1645 között szüntetett meg. Ő is a templomépítők, a Győr-építők közé tartozik. Ő Giovanni Battista Rava olasz építésszel kötött szerződést a székesegyház átépítésére. És itt kell arról beszélni, hogy nekünk, magyaroknak,
