Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
660 Az Országgyűlés törvényben tud ilyen helyszíneket nemzeti emlékhellyé nyilvánítani. Jelen pillanatban 16 darab nemzeti emlékhelyet találunk Magyarországon. Az utolsó hármat, a nagycenki Széchenyi-kastélyt, a szigetvári várat és Esztergom Várhegy és Víziváros részét 2016-ban nyilvánították nemzeti emlékhellyé. A győri Káptalandomb Északnyugat-Magyarország legnagyobb városának a szíve, itt található a város műemléki látnivalóinak zöme, többek között a bazilika, a Püspökvár, a Szent László Látogatóközpont, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, illetőleg oktatási intézmények is találhatók ezen a helyszínen. Az itt élőkön és dolgozókon kívül évente több mint százezer látogató érkezik, a székesegyházban, a látogatóközpontban pedig naponta több száz turista fordul meg, és gyakorlatilag szinte minden hétvégén ceremoniális esemény van a Káptalandombon. A Káptalandombon álló bazilika és a Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A bazilikában található vérző, könnyeket ejtő szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. Itt őrzik továbbá Szent László hermáját, ami a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőséget rejt az egyházi turizmusban is. A székesegyházban található továbbá a második világháború alatt vértanúságot szenvedett és 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspök sírja is. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján úgy gondolom, hogy indokolt a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, és ebből következően arra szeretném kérni és buzdítani mindannyiukat, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Simon Róbert képviselő úr. Parancsoljon! SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlési választókörzetemben, Győr történelmi belvárosának központjában található a Káptalandomb, amely kiemelkedő jelentőségű, és az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része a városunknak. Ez a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr város legősibb része, amelynek mai képe közel három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és a terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépítési szabálytalanság nem a véletlen műve: a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van. Itt található Győr két legősibb, egyben legjelentősebb műemléke, a Püspökvár és a bazilika. A győri püspökséget Szent István királyunk alapította uralkodásának első évtizedében, a győri bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az impozáns épületben látható az egyházmegye egyik legféltettebb kincse, Szent László királyunk hermája és vértanú püspökünk, Boldog Apor Vilmos síremléke. Fontos történelmi emlék, hogy II. János Pál pápa 1996-ban győri látogatásakor itt tartott szentmisét. A Szent László-herma a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. (14.50) A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én, László-napon ünnepi körmeneten hordozzák körbe szent királyunk hermáját. A bazilika másik kincse az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített Könnyező Szűzanya-kép, ami 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.
