Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
648 kapcsolatokat, akkor foglalkozzon ezzel a kérdéssel is, mert ez is húsbavágó a magyar polgárok számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tudom tehát mondani, hogy ezzel a törvényjavaslattal nincs semmi baj azon kívül, hogy nem a valódi problémákat kezelő magyar-ukrán szociális megállapodás tervezete került a parlament elé. Azt hozzák be ide, és akkor elhiszem, hogy képesek arra, hogy ezt a kérdést kezeljék. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség 2 perces felszólalásokra. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Akkor a rendes felszólalásra jelentkezettek felszólalásaira kerül sor. A Jobbik képviselőcsoportjából Gyüre Csaba képviselő úr kért szót. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Balczó Zoltán frakciótársam már beszélt arról, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja ezt a javaslatot. S arról is beszélt több más ellenzéki képviselőtársammal egyetemben, hogy jobban örülnénk neki, ha nem orosz-magyar relációban, hanem magyar-ukrán relációban készülne már el ez a szerződés, hiszen a probléma nagy része, a 98 százaléka ebből származik. Ezt önök is elismerik és elismerték, korábban ez irányban már kérdést is intéztem a kormányhoz, de a kérdésre érdemi választ igazából nem kaptam. De az egyértelműen kiderült, hogy az elmúlt évtizedben ezerszám, sőt lassan tízezrek költöznek be fiktív lakcímmel az ország északkeleti határára Ukrajna területéről. Ezek között nagyon sokan vannak, akik a magyar nyugdíjrendszerbe próbálnak bekerülni. Miért is fontos ez nekik? Nézzük meg, hogy Magyarországon mennyi az átlagnyugdíj: 135 ezer körül van ma Magyarországon az átlagnyugdíj. Akik áttelepülnek - bocsánatot kérek, nem áttelepülnek, hanem lakcímet létesítenek Magyarországon, és ezáltal igénybe veszik a nyugdíjrendszert -, azoknál ezt jóval meghaladó lesz a megállapított nyugdíj összege. Miért? Azért van ez a lehetőség, mert nekik azt kell igazolniuk, hogy milyen munkakörben dolgoztak. Igazolnak valamilyen Magyarországon jól fizetett munkakört, és az alapján a magyarországi átlag alapján fogják megkapni a nyugdíjat. S nyilván nem egy segédmunkási munkakört fognak igazolni, nyilván nem egy kis keresetű munkakört fognak igazolni, hanem egy nagy keresetűt, hisz nem kerül olyan sokba ott kint, hogy ezt megtegyék. Ezáltal nagyon gyakran 200 ezer forint fölött van ez a nyugdíj, sőt sok esetben a 300 ezer forintot is meghaladja. S azt is tapasztaljuk, hogy óriási az ellentmondás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, főleg a beregi határvidéken élő népesség átlagnyugdíja nagyon sok esetben 100 ezer forint alatt van, sőt 80 ezer forint alatt van, és 60 ezer forint körül van. Ezek az emberek azt látják, hogy aki Magyarországon soha nem dolgozott egy órát sem, egy percet sem, az ennek a sokszorosát, ötszörösét viszi haza úgy, hogy soha semmilyen befizetése nem volt a magyar nyugdíjkasszába, azzal szemben, aki mindig itt élt és itt dolgozott az élete során, és 40-45 évet is ledolgozott. (A jegyzői székeket Szilágyi György és Gelencsér Attila foglalja el.) Mennyi a nyugdíj odaát? Nem tudom, hogy ezzel mennyire vannak tisztában, én igenis tudom, hogy mennyi ott a nyugdíj. Azt látjuk, hogy most komoly nyugdíjemelés után Ukrajnában nagyon sok esetben havonta, havi szinten 20 ezer forint a nyugdíj - jól értik, jól hallják, 20 ezer forint -, amiből nemhogy Magyarországon, de Ukrajnában sem lehet semmilyen formában megélni. Ezért gyakorlatilag üzletággá kezd válni az, hogy Magyarországon lakcímet létesítenek és megigénylik a nyugdíjat. Elmondta Balczó Zoltán képviselőtársam, hogy a fő probléma abban van, hogy lakcímet létesítenek, de életvitelszerűen nem laknak itt. S hányszor előfordul az, és hányszor tártuk már fel azt, hogy egy lakásba vagy egy tejcsarnokba százötvenen, kétszázan vannak bejelentkezve. Azt mondom, hogy ebben az esetben a kormány sorozatosan cinkosságot vállal a jogszabályok
