Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
625 köszönhetik (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.) és Jakab Péternek, aki hűségesküt tett egy lépcsőn Gyurcsány Ferenccel együtt (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Így van!), ezt önöknek köszönhetik. Elmondom az önök idézetét, amikor az egykori pártelnökük, Vona Gábor azt mondta: „A kerítés, az egy hatalmas bukás, nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére.” A másik idézet pedig: „Kvóták alapján fölmerült, hogy szétosztjuk a bevándorlókat, amíg ez, mondjuk, pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké.” Ez a Jobbik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most visszatérünk a normál felszólalókhoz, Hajdu László képviselő úr, a DK képviselője. Parancsoljon! HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Polgármesteri tapasztalatom alapján kértem szót, én nem a vidékkel kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megemlíteni, noha én is vidéken születtem. Tasó képviselőtársammal ültünk egy bizottságban sok éven keresztül és egy cipőben, hiszen polgármesterek voltunk. Egy tanyasi iskolából jövök; különben, ha egy megjegyzést a vidékkel kapcsolatban tehetek, akkor kíváncsi lennék, hogy egy mai tanyasi iskolában - bár ilyen már nincsen - végzett gyerek hogyan tudna érettségizni, technikumi végzettséget szerezni, főiskolai és egyetemi diplomát megszerezni ma ebben a falufejlesztési programban például. Nem tudna, tehát ott tartunk, hogy nem tudna. Az, hogy Budapesten lettem polgármester, ez is nehezen elképzelhető lenne ebben a mai világban. Visszatérve az előterjesztéshez, azt gondolom, hogy önálló képviselői előterjesztésként olyan dolog érkezett ide, amely fölvet egy csomó gyakorlati kérdést, és ezt szeretném megemlíteni és kérdésként fölvetni az előterjesztőknek. Az egyik az, hogy nyilván költsége van a bevezetésnek, ha nincs költsége, akkor jelzem, hogy hol látom, hogy ennek kell hogy legyen költsége. Az egyik az, hogy két törvényt módosítunk, az egyik törvény az a bizonyos lakcímnyilvántartásról szóló törvény, a másik pedig az anyakönyvi eljárásról szóló törvény. Ezek komoly programok alapján, országos kiterjedésű programok alapján tudnak lekérdezni vagy tudnak dolgozni. Ennek az átprogramozását igényli az a javaslat, amelyet önök itt most beterjesztettek. Ez a javaslat a jelenleg működő programhoz - amely a kormányhivataloknál és az önkormányzatoknál, mert az egyik az önkormányzatoknál működik, az anyakönyvi program - hogyan illeszthető? Vélem azt felfedezni, hogy van egy programozó cég, akinek munkát kell adni, és végig az egész országban át kell programozni a jelenleg működő programot. Hozzá kell tegyem, hogy az anyakönyv nem ilyen egyszerű. Aki gyakorló polgármester, az pontosan tudja, hogy mit jelent ez, amit önök javasoltak. Kötelező jellegű lesz ennek a bevezetése, spontán jellegű lesz, vagy csak simán bemondásra? Bejön az ügyfél, és azt mondja, hogy én itt születtem, és a kórházban be van írva, hogy Gyulán a kórházban születtem, de én egy másik faluban születtem, mondjuk, Vésztőn, és kérem ezt írják be? Ennek a leellenőrzése, hogy ez valóban így van, tehát ott nőtt föl; vagy mondjuk, aki például kettős állampolgár, és Erdélyből, Romániából beérkezik, vagy Vajdaságból, Szerbiából, annak az adatait hogyan fogják itt ellenőrizni? Ez a program kicsit gyanús nekem, hogy működőképes-e egyáltalán, amit önök javasolnak, a való életben. Pillanatnyilag az anyakönyvi ellátás a kórházi adatokra épül. Jövő év, azt hiszem, január 1-jén lép az be, amikor már nem az ügyfél hozza a kórházból az igazolást az anyakönyvhöz, hanem automatikusan a kórházak jelentik az anyakönyvnek. Ez egy egyszerűsítésnek lett akkor szánva. Hogyan fog ez működni majd a jövőt illetően, amikor kell a kórházi helyet is megjelölni, azt a települést nyilván, és azt is, ami az identitást jelenti, azt a települést, ahol élte az életét, nem tudom, hogy hány éves kortól hány éves korig? Vagy ha gyerekkorában négy-öt településen élt, mondjuk, egy katonának vagy valamilyen állandóan mozgó munkahelyen lévő szülők gyereke, akkor melyik
