Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
614 Itt el is intézhetnénk ezt a dolgot egyébként, ha már az indokolásban, a bizottsági ülésen, az előterjesztői expozéban és a kormánypárti vezérszónokok felszólalásaiban nem azt láttuk volna, hogy tulajdonképpen egyfajta propagandaszöveggé alakult át az előterjesztés vitája. Önök „Magyar falu” programról beszéltek, a vidék jövőjéről beszéltek, hogy milyen zseniálisan és szenzációsan megerősítik itt a magyar vidéket, és az ellenzék képviselői meg természetesen erre reagálva mondják el a véleményüket. Egyébként az indokolás nagyon szorosan hozzátartozik egy-egy jogszabály értelmezéséhez, és ezért azt gondolom, hogy ezt meg is tehetik egy általános vitában, semmi problémát nem látok ebben. A magyar falvakról beszéltek egyébként konkrétan a normaszöveg kapcsán, a magyar falvakban élők identitását erősítendő hozták be ezt a javaslatot, ezt mondták. Én azért még egy szempontot tennék az asztalra. Szerintem nem csak a magyar falvakról van itt szó. Azt gondolom, hogy nagyon sok olyan vidéki, már nagyvárost is érintő problémáról is szó van, ami arról szól, hogy az egészségügyi ellátás olyan, amilyen, és például nagyon sok helyben sikeres és elfogadott nőgyógyász költözött, mondjuk, Budapestre, ott folytat munkát, ott praktizál, és egyébként nagyon sokan vannak vidéken is, akik követik például egy-egy gyermekvállalás kapcsán a nőgyógyászukat, és számukra is fontos. Tehát én ismerek olyan embert, akinek fontos egy ilyen szituációban, hogy a megszületendő gyermekük a helyi identitását is tulajdonképpen erősíteni tudja egy-egy ilyen lépéssel. Tehát azt gondolom, hogy a származási hely feltüntetése egy helyes, szerencsés dolog. Valóban találkoztam ilyen problémával, de egyébként egyetértek, nincs a száz legnagyobb probléma között ez a kérdés, ami a magyar vidéket érinti. De természetesen én büszke vagyok miskolci származásomra, miskolci születésemre, és arra is egyébként, hogy a gyerekeim is miskolciak és miskolci származásúak. Tehát számomra is fontos ez az identitás. De ha már politikai kommunikációs kérdésről beszélünk, akkor azért nézzük meg, hogy mi okozza azt, hogy egyáltalán szükség van erre. Az is okozza, hogy 409 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet van, 239 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van. Az egészségügyi, kórházi ellátás színvonala között drasztikus különbségek vannak, és egyébként ezek a különbségek nőttek az elmúlt tíz évben a vidék és az ország középső területei között. Magyarán nagyon sok család költözik nagyobb városokba az ország nyugati részébe, illetve a középső területekre, a fővárosba úgy, hogy egyébként a származása, az identitása fenntartása érdekében azért tenne lépéseket. Vagy nagyon sokan vesznek igénybe a központi területeken egészségügyi szolgáltatásokat, és egyébként próbálnának boldogulni ott, ahol élnek. Tehát az egészségügy helyzete szerintem siralmas, és ha már a magyar vidékről beszélünk, ezt el kell mondani. Nagyon sok helyen a magyar vidék eltartó erejét jelentő agrárium tekintetében már Ángyán József, egykori államtitkár úr szavai is olyanok, amik idekívánkoznak. Nyilván ő nagyon sokszor utalt arra, hogy a politikai összeköttetések mennyire fontosak abban a tekintetben, hogy földhöz jusson valaki vidéken. Tulajdonképpen egyfajta modern feudalizmus jött létre az elmúlt tíz évben, ez egyre nehezebb helyzetbe sodorta a kistelepülésen élő nincsteleneket. De az Európai Unióban található régiókat is időről időre, háromévente összehasonlítják, és akkor szerintem ebből is lehet következtetéseket levonni. Egyébként a 2016-os adatok rendkívül sokkolóak voltak, és a ’19-esek is azt mutatják, hogy egyetlen Magyarországi régió sem éri el az uniós átlagot. Ha a legnehezebb sorban lévő régiókat felrajzolják egy térképre, akkor egészen döbbenetes, hogy négy magyar régió is található ezek között. Nincsen köztük szlovák régió, és csak egyetlen lengyel régió található a legrosszabb helyzetben lévő régiók között az Európai Unióban. A magyar régiók tulajdonképpen Bulgáriával és Romániával, az itt található régiókkal versenyeznek, ez szerintem elképesztő dolog. És ne mondják azt, hogy ebben nem történt az önök idejében nagyon komoly negatív elmozdulás. A 2016-os felmérésben először szerepelt az észak-magyarországi régió az egészségügy paraméterében az utolsó előtti helyen. Az utolsó előtti helyen! (11.30) Ez elégtelen bizonyítvány a kormányzásukról, én abszolút így értékelem. Meg kell nézni, hogy mit gondolnak erről az emberek vidéken, és milyen állapotban van a vidéki egészségügy. Tehát
