Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
606 programnak, és a tavalyi évben 150 milliárd forint hazai költségvetési forrás állt ezen program számára rendelkezésre. (10.50) Többször beszéltünk róla a magyar Országgyűlésben is, hogy milyen programelemek vannak, nem szeretném húzni az időt azzal, hogy ezt most megismétlem önöknek. Természetesen az első pillanattól kezdve tudtuk, hogy ez a program, ez a 150 milliárd forintos költségvetési forrás, ami erre a célra rendelkezésre állt, ez a dolog szükséges, de nem elégséges feltétele. Ennek akkor van értelme, ha ezt a költségvetési forrást legalább minden évben rendelkezésre tudjuk bocsátani. Ha egy tízéves fejlesztési ciklusban gondolkodunk, akkor már legalább 1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról beszélhetünk a legkisebb települések javára. Illetve folyamatosan azon kell gondolkodnunk - a pénz és a településfejlesztés nem minden -, hogy melyek azok az intézkedések, melyek azok az adminisztratív jogszabályi korlátok és melyek azok a lépések, amelyeket eddig nem tettünk meg a helyi identitások megerősítése érdekében, és ezeket bizony meg kell tennünk a „Magyar falu” program támogatásán túl is. Tehát folyamatosan gondolkodnunk kell azon, hogy az anyagi típusú segítségnyújtás mellett hogyan tudunk olyan helyzeteket generálni, amelyekben - ahogy azt kormánybiztos úr is említette - a kistelepülés és a városi életforma közötti választás az életstílusok közötti választás kérdése, nem pedig életminőséggel összefüggő választás kérdésévé válik. Mi úgy gondoljuk kormányzati oldalról, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat kifejezetten szolgálja ezt a célt, kifejezetten ebbe az intézkedési körbe sorolható. Ugyanis valóban az a helyzet, hogy lehet, hogy én magam budapesti születésű vagyok, én magam ezt a problémát nem érzékelem, de kétségtelenül több millió olyan ember van az országban, akinek ez a probléma fontos és valósként jelentkezik, hogy tudniillik a személyazonosító okmányokban, illetőleg az ezt támogató adatbázisokban születési helyként a kórház székhelye kerül feltüntetésre. Itt nyilván okmánybiztonsági és adatbiztonsági kérdések is felmerülnek, így ezt a megoldást kormányzati oldalról személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetőleg az anyakönyvi nyilvántartás tekintetében nem támogatnánk, ha a születési helyre vonatkozó adat cserélődne fel a származási helyre vonatkozó adattal, hiszen akkor a nyilvántartásban fiktív adatok keletkeznének. Ezt a dolgot ilyen módon nem tudjuk kezelni, ezért aztán ez a törvényjavaslat, szerintünk nagyon helyesen, a születési helyre vonatkozó adattartalmat érintetlenül hagyja. Tehát továbbra is a jogkövetkezmények a jogrendszerben, a nyilvántartási rendszerben a születési helyre vonatkozó adatokhoz kapcsolódnak. Ez többek között azért is fontos, mert az anyakönyvek és a mögötte lévő anyakönyvi alapadatok is a születési helyhez kapcsolódóan vannak tárolva. Tehát ha valaki, mondjuk, az anyakönyvi alapadatait szeretné látni a születésével összefüggésben, akkor neki a születési hely szerinti anyakönyvvezetőhöz kell menni, mert ott tudja ezeket az adatokat kikérni. Nyilván itt nem szeretnénk jogbizonytalanságot eredményezni. Az a megoldás, amit a képviselő urak javasolnak, a nyilvántartás valódiságára vonatkozó alapelvet tiszteletben tartja, a származási hely jelen pillanatban is megjelenik az anyakönyvi nyilvántartásban, tehát ilyen adatot az anyakönyvi nyilvántartás ismert, és ahogy az el is hangzott, de ha nem, akkor én ezt most mindenképpen elmondanám, 1991-et követően nyilván is tart, viszont a személyazonosító igazolványban történő feltüntetésre eddig nem volt jogszabályi lehetőség. Ezt a jogszabályi lehetőséget teremti meg az előttünk fekvő törvényjavaslat. Végezetül még egy dologra hívnám fel a figyelmet, arra, hogy ez önkéntes lesz a jövőben is. Aki erre igényt tart, akinek ez a lokális identitástudata szempontjából fontos, az tudja kérelmezni a származási hely külön adattartalomként történő feltüntetését, akinek pedig erre nincs igénye, az továbbra is a megszokott adattartalmú személyazonosító okmánnyal tud működni, közlekedni, illetve ügyet intézni. A helyi identitások, a lokális kistelepülési identitások kérdése fontos, a kistelepülésen élők problémái a kormányzat számára prioritást élveznek, így az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatására teszünk javaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
