Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
582 Ez az a kétoldalú reláció a szomszédos országok tekintetében, ahol a legtöbb kihívás ért minket az elmúlt időszakban. Itt is szeretném kihangsúlyozni, mint ahogy minden egyes esetben kihangsúlyozzuk, hogy Magyarország természetesen Ukrajna mellett áll, amikor a területi integritásról és a szuverenitásról van szó, ugyanakkor nem szabad azt elhallgatni, hogy a Kárpátalja területén élő magyar nemzeti közösség jogait számos esetben sértették meg ukránok a törvényhozási döntésekkel. Olyan törvényeket léptettek életbe az oktatás és a nyelvhasználat területén, amelyek egyértelműen sértették és sértik a magyar nemzeti közösség jogait. Nemcsak a magyar kisebbség jogairól van itt szó természetesen, általában a kisebbségi jogokról, de természetesen számunkra, a magyar parlament és a magyar kormány számára a kárpátaljai magyar közösség jogai az elsődlegesen fontosak. Azt is pontosan tudjuk természetesen, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor a világpolitikában úgy állítanak be minket, tekintve azt, hogy Ukrajnáról mint geopolitikai tényezőről gondolkoznak, hogy ez egy oroszbarát politika lenne; ezt szerintem nyugodtan nevezzük nevetségesnek. Értjük, hogy több ezer kilométerre innen, értjük, hogy egy óceánnal odébb, értjük, hogy egészen más gondolati perspektívában 150 ezer magyar kevésbé fontos, mint a geopolitika, de számunkra, magyarok számára a 150 ezer magyar sorsa sokkal fontosabb, mint bármely geopolitikai megközelítés. Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jövőben is biztosítsák azt az egységet, azt az egységes álláspontot és támogatást, amellyel a kárpátaljai magyar nemzeti közösség érdekében, reméljük, eredményesen fel tudunk lépni. Az ukránok célja az továbbra is, hogy minden Ukrajnában élő ember, minden ukrán állampolgár jól beszélje az államnyelvet. A mi célunk meg az, hogy a határokon túl élő magyar nemzeti közösségek valamennyi tagja megkapja a saját anyanyelv használatára vonatkozó jogokat, és én azt gondolom, hogy ez a kettő nem két kibékíthetetlen célkitűzés. Lehet egyszerre jól ismerni az államnyelvet, és lehet egyszerre megőrizni az anyanyelv használatához fűződő jogokat is. Éppen ezért egy konstruktív javaslatot tettünk az ukrán félnek. Ma a Kárpátalja területén magyar iskolába járó, magyar nyelvű oktatásban részesülő fiatalok heti 7 órában tanulnak ukránt mint államnyelvet, vagy ahogy mi mondani szoktuk, idegen nyelvet. Ha valaki heti 7 órában tanul egy idegen nyelvet, ha az megfelelő színvonalon történik, akkor néhány év alatt jól meg kell tudni tanulni ezt a nyelvet. Mégsem beszélik jól az ukránt a Kárpátalján magyar iskolába járó fiatalok, ennek oka pedig az, hogy az ukránnyelv-oktatás, az ukrán mint államnyelv oktatása nem megfelelő színvonalú. Ezért nem azt kell csinálni, hogy a fizikát meg a kémiát kell ukránul tanítani, miközben azt magyarul megérteni is - legalábbis első évben - egy nehéz dolog, pláne egy olyan nyelven, amilyenen az ember nem is beszél, gyakorlatilag lehetetlen, ezért az ukrán nyelven való oktatása a szaktantárgyaknak kizárólag arra jó, hogy a kárpátaljai magyar gyerekek még jobban lemaradjanak és még kevésbé legyenek versenyképesek. Ezért mi azt szorgalmazzuk, hogy hagyjuk meg a magyar nyelven tanított szaktantárgyakat, ugyanakkor emeljük az ukrán nyelv mint államnyelv oktatásának színvonalát, és ennek költségeit a magyar állam kész állni. Készek vagyunk állni a tanárok oktatásának és fejlesztésének költségeit, készek vagyunk állni az új tankönyvek és szótárak kidolgozásának költségeit. Ezt a javaslatot le is tettük az ukrán kormány asztalára. Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy egy komplex javaslat keretében tettük mindezt, készek vagyunk 50 millió eurónyi kötött segélyhitel keretében a kárpátaljai infrastruktúrát tovább fejleszteni, készen állunk új határátkelőket nyitni, készen állunk a záhonyi Tisza-híd felújítására, készen állunk a gyorsforgalmiút-kapcsolatok fejlesztésére, és készen állunk a mezőgazdasági együttműködés fejlesztésére is. Viszont szeretném aláhúzni, hogy a NATO-Ukrajna-tanácsülések blokkolása és vétózása mindaddig fennmarad, amíg meg nem tudunk állapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásának mikéntjében. Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy március 26-án Budapestre látogat Ukrajna új külügyminisztere, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú jószomszédi kapcsolatokat helyreállítani; mi erre készen állunk. Március 26-ára is észszerű, józan észen alapuló