Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 9. hétfő - 110. szám - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
558 Köszönöm a szót, elnök úr. Hol vannak már azok az idők, amikor Deutsch Tamás nem lehetett ifjúsági és sportminiszter, amíg le nem tette az államvizsgáját?! Ez jutott eszembe ennek a törvénytervezetnek az olvasásakor. Ugye, tavaly év végén önök hoztak egy törvényt, amely lehetővé tette, hogy egy 22 éves joghallgató helyettes államtitkár lehessen Rácz Zsófia személyében. De hosszú hagyománya van a kormánypártoknál a személyre szabott törvényhozásnak. 2010-ben az egyik leghíresebbet, a lex Borkait is az akkori győri fideszes polgármester érdekéért alkották meg úgy, hogy a fegyveres testületeknél eltöltött öt év helyett három év is elegendő legyen. De hát érdemes felidézni azt is, hogy például Polt Péter úgy tud most asszisztálni gazdasági bűncselekmények egész sorozatához, hogy az ő esetében is eltörölték a legfőbb ügyésznek a korábbi kötelező nyugdíjkorhatárát. De említhetnénk 2010-ben azt a jogszabályt is, amely akkor megtiltotta azt, hogy villanyoszlopokra lehessen plakátokat szerelni. Akkor ezzel az volt a céljuk, hogy így lehetetlenítsék el Simicska Lajos konkurenciájának vállalkozását. Aztán, amikor Simicska Lajos kiesett a pikszisből, akkor 2015-ben eltörölték ezt a törvényt, és akkor egy új NER-oligarcha, Garancsi István számára pedig lehetővé tették, hogy újra lehessen az oszlopokon kampányolni. Tehát ebből is látszik, hogy önöknek igazából a jog uralma, a jogállamiság nem jelent túl sokat, ha saját személyes politikai érdekükről van szó. Én azt szeretném kérdezni önöktől, hogy mi jöhet még; tehát például lesz-e példa egy lex Simonkára, amely lehetővé teszi, hogy börtönviselt politikusbűnözők a saját elévülési idejük letöltése nélkül visszatérhessenek a politikába? (18.50) Vagy lesz-e például egy lex Mészáros, amely kimondja azt, hogy egymilliárd forint feletti állami beruházásoknál csak Mészáros Lőrinc egyenes ági rokonai nyerhetnek? (Derültség a Jobbik soraiban.) Vagy idézzük fel például Schmitt Pál példáját, akinek a kedvéért nyolc évvel ezelőtt önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, képesek voltak Alaptörvényt módosítani, hogy a volt államfő távozása után csak kétharmaddal lehessen elvenni az ő fizetését vagy juttatását. Adódik a kérdés, hogy lesz-e például egy lex Orbán, amely kimondja, hogy a volt kormányfő hivatali ideje letelte után stadionokat, kastélyokat, mondjuk, csak az első leánygyermek férjének az üzlettársai újíthassanak fel. Kedves Képviselőtásaim! Egyszerűbb lenne, ha létesítenének egy kormányzati zöldszámot, amit az összes fideszes politikus felhívhat, és egy telefonos rendeléssel leadhat egy kívánságlistát, hogy milyen törvényeket szeretne módosítani, és akkor nem kellene bíbelődni különböző bizottságokkal, törvényhozásokkal, sokkal egyszerűbb lenne ezt így megcsinálni. Én arra kérem önöket, hogy ezt ne vegyék komolyan, legyen inkább ez egy intő jel, és kérem szépen önöket, hogy térjenek vissza a jogalkotás talajára, és próbálják meg a személyre hozott törvények számát és mennyiségét kiiktatni, csökkenteni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport. DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan az előterjesztők képviseletében Nacsa képviselőtársam nem akart hozzászólni (Nacsa Lőrinc: Fogok!), de biztos, hogy késztetni fogom szavaimmal arra, hogy megszólaljon (Derültség a Jobbik soraiban.), merthogy volt közöttünk e törvény vonatkozásában egy kisebb csörte az Igazságügyi bizottságban. Két fontos kérdést tettem fel e törvényjavaslat vonatkozásában, amikor is a lex Dézsi részről volt szó, hogy azt árulja nekem el, hogy miért nem lehet, aki alapellátásban dolgozik, és miért nem lehet ugyanilyen módon a háromezer lélekszám alatti településeken ezt bevezetni. A válasza mi volt? Hogy a háromezer lélekszám fölötti településeken kötelező a főállású polgármester, és egyébként pedig az
