Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 9. hétfő - 110. szám - Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „Milyen mértékben befolyásolja a 2021-es költségvetés tervezését a történelmi mélyponton lévő forint?” címmel - CSÁRDI ANTAL (LMP): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
499 Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „Milyen mértékben befolyásolja a 2021-es költségvetés tervezését a történelmi mélyponton lévő forint?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „Milyen mértékben befolyásolja a 2021-es költségvetés tervezését a történelmi mélyponton lévő forint?” címmel. Csárdi Antal képviselő urat illeti a szó. CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Varga Mihály pénzügyminiszter úr nemrégiben sajtótájékoztatón kijelentette, hogy szerinte stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség. Hozzátette azt is, hogy bár az államadósságnak már csak a 20 százaléka van devizában, ennek ellenére az ilyen mértékű gyengülés, amit tapasztalhattunk az év elején, igenis fájdalmas; ezzel el is ismerte, hogy az nagyon is érezhető, és további problémákat okozhat. Ez nagymértékben befolyásolja a közeljövőben benyújtásra kerülő költségvetési törvényt is, amelyben egyáltalán nem mindegy, hogy milyen euróárfolyam mellett történik az államadósság számítása. A költségvetési törvény és annak tervezése, benyújtása minden évben az országot érintő legfontosabb törvényjavaslat, és ez generálja a leghosszabb és legnagyobb vitát, rengeteg módosító javaslat születik, és minden évben kiemelt fontossággal bír, és kiemelt fontossággal bír az is, hogy milyen euróárfolyam mellett számolja ki a pénzügyminiszter az államadósság mértékét. A gazdaság stabilitásának szempontjából sem mindegy, hogy milyen szinteken mozog az euró/forint árfolyam. A 2019-ben benyújtott 2020. évi költségvetési tervben az államadósság 320,9 eurós árfolyammal lett számítva, a 2020-as költségvetésben, és gyakorlatilag az év elején tartunk, de már a 335 és 340 közötti sávban mozog az euró. Előzetes elemzések szerint a folytatás sem lesz szebb: arra lehet számítani gazdasági szakértők szerint, hogy a gyengülés folytatódik. Matolcsy György erre azt nyilatkozta és úgy nyilatkozik rendszeresen, hogy a Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, ezzel szemben az önök Pénzügyminisztériuma stabil és kiszámítható forintban gondolkodik. Nagy tisztelettel kérdem, ha ez így van, akkor a Pénzügyminisztérium szerint milyen intézkedésekkel lehet megállítani a forint további gyengülését. A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, ezzel szemben a Pénzügyminisztérium vajon milyen árfolyamsávban gondolja elfogadhatónak az euró/forint árfolyamot? Milyen mértékben befolyásolja a 2021. évi költségvetési tervezést a történelmi mélyponton lévő forint? És milyen hatásai lehetnek arra a forint esetleges további gyengülésének? Megtisztelő válaszát szeretettel várom. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Csárdi képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormánytól kell félteni a költségvetést, egyáltalán a magyar gazdaságot. Az elmúlt tíz év bizonyította azt, hogy a magyar kormány igenis felelősen gazdálkodik, és nehéz krízishelyzetben is képes az országot a megfelelő útra terelni mind a gazdaságpolitika terén, mind pedig a költségvetési politika terén. De emlékeztetem önt, hogy az önök politikai szövetségesei, a szocialista-liberális kormányok máshogy gondolkodtak és máshogy cselekedtek, hiszen 2002 és 2010 között bizony tönkretették az országot. Csak mondom önnek emlékeztetőül, hogy a 2002. év végére 9,7 százalékos hiány volt, 2006-ban is meghaladta a 9 százalékot, a felelőtlen gazdaságpolitika következtében az államadósság 80 százalék fölé ugrott, a devizaadósság meghaladta az 50 százalékot, és bizony 2010-ben ezt kellett
