Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a miniszterelnöknek - „Vállalja a felelősséget, Miniszterelnök Úr?” címmel - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
440 Ön nem válaszolt arra, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy legalább ebben a kritikus helyzetben javítsa az önök által tönkretett egészségügy helyzetét. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A viszonválasz megilleti a miniszterelnök urat is. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: A tényekre kell ismét fölhívnom a figyelmet. Önök kormányon voltak 2002 és 2010 között. Én azt javaslom, hogy amikor megtámadják a mostani kormányt, és elégtelennek ítélik az egészségügyi teljesítményét, a következő tényeket legyenek kedvesek figyelembe venni. 2003 és 2009 között egyedül Magyarországon csökkent az egy főre jutó egészségügyi kiadás az egész OECD-térségben. A Gyurcsány-kormányok alatt 600 milliárd forintot vettek el az egészségügytől. Önök 16 ezer aktív ágyat számoltak fel - önök. Nem mi, önök! 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el. És ha már az esélyegyenlőségről van szó, és miután oktatásügyi kérdésekkel foglalkozik, önök voltak azok, akik a tandíjat is bevezették, amit nekünk egy népszavazással kellett megsemmisíteni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Így van! - Szégyen!) Erről ne feledkezzen el, amikor megtámadja a kormányt! (Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a miniszterelnöknek - „Vállalja a felelősséget, Miniszterelnök Úr?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Vállalja a felelősséget, Miniszterelnök Úr?” címmel. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ezek összebeszéltek?) Öné a szó, képviselő úr. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön az imént Harangozó képviselő úr kérdésére azt válaszolta, hogy ma a fiataloknak jobb esélye van, mint 2010 előtt. Nos, az a helyzet, miniszterelnök úr, hogy az ön tízéves kormányzása alatt több százezer ember volt kénytelen kényszerűségből elhagyni az országot. Önök annyi esélyt adtak a fiataloknak, hogy mára minden hatodik anyaországi magyar gyermek már külföldön születik. Miniszterelnök úr, én Pécs városában élek, tíz év alatt az ön kormányzása alatt Pécs városából 15 ezren mentek el kényszerűségből, ennyivel csökkent a város lakossága, jórészt a kényszerű elvándorlás miatt. Miniszterelnök úr, válaszoljon: milyen esélyt adott ön a magyar fiataloknak, milyen esélyt adott ön a pécsieknek? No, de igyekszem önnek egy olyan kérdést föltenni, amire talán az ígéretének megfelelően érdemi választ is tudok adni. (Sic!) Az teljesen világos, hogy az atomenergia felhasználása és a paksi projekt kapcsán mi önökkel soha nem fogunk egyetérteni. Nekünk nagyon erőteljes meggyőződésünk, hogy az atomenergia nem zöld, nem olcsó, és semmiképpen nem tekinthető biztonságosnak. Önök hoztak egy rendkívül súlyos politikai döntést most már sok évvel ezelőtt, és ez a döntés generációkat adósított el Magyarországon, miniszterelnök úr. (14.10) Önök úgy hozták meg ezt a döntést, hogy minden érv e mellett a döntés mellett azóta már hazugságnak vagy tévedésnek bizonyult. A projekt döglődik, mondhatjuk. A paksi projekt rengeteg, most már nem is lehet számolni, hány éves csúszásban van.
