Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 15. hétfő - 141. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN (DK):
4312 mert itt körülbelül nyolc tétel az, ami elvonásra kerül, azok kisebbek, de nagyon fontosak, ez azt jelenti, hogy amennyivel emelkedett a költségvetésben a támogatás, ugyanannyit abban a pillanatban vissza is vontak. Tehát tulajdonképpen ez a mi kifosztásunk. A harmadik, amit szeretnék mindenképpen megemlíteni, hogy ez egy kicsit olyan, mint a Madame de Pompadour által mondott „utánunk az özönvíz”. Ez az özönvíz költségvetéseként is tekinthető, hiszen a mi költségvetésünk, amely országos szinten 856 vagy 855 milliárd, nem több, mint mondjuk, a Belügyminisztérium költségvetése, a Honvédelmi Minisztérium költségvetése, de itt 3173 önkormányzatnak kell megélnie, kell a költségvetését elkészíteni, kell a településen a szolgáltatást biztosítani, kellene a vállalt feladatokat és a kötelező feladatokat végrehajtani, tehát ez a költségvetés ténylegesen nem mer szembenézni a feladatokkal. A frakcióvezetőnk, Gyurcsány Ferenc, akit sokat idéznek ebben a teremben, azt mondta, hogy ez a gyávaság és a gyengeség költségvetése; úgy gondolom, hogy igazolva van a mai napi vita alapján is, és ezért is kértem szót. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Zoltán képviselő úr, a DK képviselője: „Alszunk még párat, és arra ébredünk, hogy az önkormányzatok fele tönkrement!” címmel. Öné a szó, képviselő úr. VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm, elnök úr. Az a helyzet, hogy soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen késő esti órán egyet fogok érteni Banai államtitkár úrral. Mit is mondott ezelőtt egy pár perccel? A kormány nem kívánja gyámság alá venni az önkormányzatokat, és maximálisan igazat kell adjak neki, tudniillik az előttünk fekvő 2021-es költségvetésnél tényként kezelhetjük, hogy az önkormányzatokat érintő rész nem más, mint egy bunkósbot a kormány kezében, mégpedig az önkormányzatokkal szembeni leszámoláshoz való fontos eszköz. Hogy miről is beszélünk? Rengeteg példát tudnék felhozni ezzel kapcsolatosan. Engedjék meg, hogy két rövid példát mondjak! Az egyik a helyi iparűzési adóból származó bevételek. Tudjuk most már nagyon jól, hogy 2021-től az önkormányzatok nem használhatják fel ezt az iparűzésiadóbevételt arra, amire akarják, többek között nem fizethetik az önkormányzati dolgozók bérét, vagy beszélhetünk nyugodtan arról, hogy elvették annak a lehetőségét is, hogy az ingatlanokon elhelyezett reklámhordozókra az adott önkormányzat adót vessen ki. De természetesen látjuk azt is, hogy a kormány érzi, hogy ez így nem lesz jó, hogy a bevétel nélkül egyenes és rövid út fog vezetni az önkormányzatok számára a csőd felé, és ezért megpróbálják megkönnyíteni az önkormányzati hitelfelvétel lehetőségét. Hozzá kell hogy tegyem, hogy azt a lehetőséget, amit 2010-ben, 2011-ben amúgy megszüntettek az önkormányzatok számára… - most a települések jelenleg csak kormányzati engedéllyel vehettek fel eddig hitelt. Jövőre erre már nem lesz szükség. Egymilliárd forint összegben bármelyik önkormányzat bátran verheti magát adósságba, és kerülhet akár adósságspirálba is. Érdekes azért az orbáni taktika, hiszen meghagyta azt a lehetőséget, mondhatnám azt is, azt a politikai fegyvert, hogy a miniszter döntheti el, és tilthatja meg vagy engedélyezheti bármely önkormányzat számára a hitelszerződés megkötését, és ez így nem más, mint ahogy az előbb is mondtam, ez egy nagyon erős politikai fegyver, amely még inkább kiszolgáltathatja, és politikai alapon akár hátrányos helyzetbe is hozhatja az ellenzéki önkormányzatokat. (21.50) Hozzá kell tegyem, hogy azért óvatosan kezelendő ez a kormánypárti települések vezetői számára is, hiszen ezzel nagyon könnyen adósságspirálba kerülhetnek különben ezek az önkormányzatok. És mit is mondott a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége pontosan egy májusi felmérése alapján az önkormányzatok helyzetével kapcsolatban? Az önkormányzatok helyzete
