Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 15. hétfő - 141. szám - Egyes törvények Csongrád megye névváltoztatásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
4300 Ez egy lépés. Én azt gondolom, hogy egy térségnek mindenképpen igazságosabb adóbevételelosztást fog eredményezni. És nyilván ez egy monitoring is, ennek a tapasztalatait nyilván a kormány le fogja szűrni, és ennek megfelelően fog majd további döntéseket hozni ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra holnapi ülésünkön kerül sor. Egyes törvények Csongrád megye névváltoztatásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények Csongrád megye névváltoztatásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/10755. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Megkérdezem az előterjesztőt, György István államtitkár urat, kíván-e most szólni. (Dr. György István: Igen.) Parancsoljon! DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott, egyes törvények Csongrád megye névváltoztatásával összefüggő módosításáról szóló T/10755. számú törvényjavaslat elsődleges célja a Lázár János és Kovács Zoltán fideszes képviselők által 2017. szeptember 4. napján benyújtott H/17226. számú előterjesztéssel kapcsolatos szükséges törvénymódosítások meghozatala. A H/17226. számú határozati javaslat a Magyar Köztársaság megyéiről és a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. országgyűlési határozat javasolt módosítását foglalta magában. A módosítás értelmében 2020. június 4-étől Csongrád megyét Csongrád-Csanád megyének nevezhetjük. A nevek, helységnevek történelmi üzenetük, jelentőségük, szerepük szempontjából fontosak, ezért 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében különös jelentőséggel bír a határozati javaslat hatálybalépése és az ezzel kapcsolatos jelen törvényjavaslat megszavazása. A mai Csongrád megye területe kerekítve 4263 négyzetkilométer, három egykori történelmi vármegyei területrészből áll. A XI. században a Szent István által alapított Csongrád vármegye és Csanád vármegye a XIII. században szerveződött Torontál vármegye területének kisebb részén terült el, Csongrád megye mai határai között. Csanád vármegye területe jelenleg nagyobbrészt Magyarországhoz, kisebbrészt Romániához tartozik. A trianoni békeszerződés a torontáli vármegyét feloszlatta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között. A vármegye 1918-as 10 016 négyzetkilométeres területéből Romániáé lett 2497 négyzetkilométer, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé 7261 négyzetkilométer, és az így megmaradt töredékmegye csupán 258 négyzetkilométernyi területnagyságú lett, amelyet nem csatoltak el a trianoni békeszerződés következtében. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A kommunizmus idején, 1950-ben felszámolták a hagyományos magyar önkormányzatiságot, annak történelmi szerveit, köztük a vármegyerendszert, helyette tanácsrendszert vezettek be, ezzel is elvéve az emberektől az identitásukat. Ennek eredményeképp a korábbi 25 megye, 14 törvényhatósági jogú város helyébe 19 megye és Budapest került, így az ország közigazgatási területe a 19 megyéből és a fővárosból áll. Megszüntette ez a megyerendezés Csanád vármegyét, amelynek egyik része Békés, másik része Csongrád megyékbe lett betagolva. A makói, a központi és a nagylaki járások, utóbbiaknak csak egy
