Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 15. hétfő - 141. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4277 moratórium lehetőségét, mert kiszámolta, és rájött, hogy ez összességében drágább lenne neki -, de azért az intézmény jó mivoltát ne vitassuk el, maximum a kivitelezésébe csúszhatott e tekintetben hiba. Azt látjuk, hogy eddig papíron és elvileg az árveréseknek is állniuk kellett. Államtitkár úr, teljesen egyértelmű választ várok a tekintetben, hogy a járványügyi védekezés és a veszélyhelyzet megszüntetésével kapcsolatos csomagjukba, tehát az összes ezt érintő törvényjavaslatba miért tették bele azt, hogy az árverések idézőjeles órája újra ketyegésnek indult. Államtitkár úr, önök úgy gondolták, hogy a gazdasági válságon túl vagyunk? Úgy gondolják, hogy akik eddig nem tudták fizetni a törlesztenivalót, azoknál adott esetben, hogyha nem tudják a kötelezettséget teljesíteni, indulhatnak az árverések, aztán jöhetnek a kilakoltatások? Tehát tényleg úgy gondolták, hogy ezzel a mögöttünk hagyott két-három hónappal túl vagyunk a nehezén? Én elképesztőnek tartom azt, hogy egy társadalmi, szociális kataklizmahelyzet közepén előfordulhat az, hogy újra árverések pörögjenek majd, és ez az óra, államtitkár úr, most elkezd ketyegni - látom, értetlen, de olvassák el a saját csomagjukat! Önök terjesztették a parlament elé, tehát nyilván nem nekem kell bizonygatni erről, hogy ezt a témakört felöleli, hanem önöknek kell tudniuk ezt alanyi jogon. És a helyzet az, hogy ha ezt így és ily módon beterjesztik a többi javaslattal együtt, akkor a hitelkárosultak és a lehetséges jövőbeni hitelkárosultak fölött az a bizonyos bárd elkezd lengeni. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben félre kéne tenni minden politikai érvet. Önöknek el kéne ismerniük azt, hogy ez egy olyan rendkívüli helyzet, ahol a gazdasági válság örvényeinek az elején vagyunk, és ember nincs a földön, aki meg tudja jósolni, hogy ez mennyire súlyos helyzetet idéz elő. Nekünk ellenzéki oldalon pedig arra kellene koncentrálnunk, hogy ha van még valami minimális konszenzus ebben a magyar politikai pocsolyában, mondjuk az, hogy a hitelkárosultakat óvjuk meg a még nagyobb bajtól, akkor ehhez közösen mindenféle eszközt biztosítsunk. Én pont azt látom, hogy az önök javaslatai az ellenkező irányba mutatnak. Ahogy az előző napirendi pontnál elmondtam azt, hogy hogyan árulták el a hitelkárosultakat, most el kell mondanom azt, hogy a jövőbeni kilakoltatásokat készítik elő ezek a mostani javaslatok. Mert lehet, hogy az eddigi befagyott törlesztések még év végéig befagyásra kerülnek, de hogyha elkezdenek pörögni az árverések, ha a követeléskezelők felpörgetik ebbéli tevékenységüket, akkor a jövő évben, ahogy lejár a kilakoltatási moratórium, ne legyen igazam, de százával, ezrével kell végignéznünk azt, hogy honfitársainkat kiteszik a saját otthonukból. Én ehhez nem tudok, én ehhez nem adhatok segítő kezet. Viszont elvárom a kormánytól azt, hogy tisztázza, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével vagy annak kimondásával miért nem képes egy olyan csomagot letenni az asztalra, amely ezeket az embereket hosszú távon, akár többéves időtartamban megóvja. Értem én, hogy keresik a bankok, a pénzügyi intézetek kegyeit, látom ezt a járványügyi védekezési alap tekintetében is, ahol a pártok támogatásából 50 százalékot elvonnak - állunk belébe! -, az önkormányzatokat szerintem irreálisan kivéreztetik, de azt is látom, hogy nem ennyire kemények a multikkal és bankokkal. A multikra és a magyar cégekre is egy kiskereskedelmi típusú különadót vetnek ki, ugyanakkor a bankokra egy olyan 50 milliárdos nagyságrendű tételt, egy olyan 50 milliárdos különadót vetnek ki - szeretném az államtitkár urat emlékeztetni, hogy egy évi 600-700 milliárdos profittömeget felhalmozó ágazatról beszélünk -, amelyet öt év alatt az utolsó csontig leírhatnak az adójukból (Dr. Orbán Balázs közbeszól.), és még megtámogatják őket az MNB hitelkeretén keresztül 4 százalékos marzzsal ezermilliárdos nagyságrenddel. Államtitkár úr, ez nagyjából 40 milliárd forint! Tehát egy 55 milliárdos befizetés helyett 40 milliárdot kapnak ezek az intézmények. Hogy van ez? Hol van itt a közteherviselés? Ezzel párhuzamosan az előttünk fekvő csomagoknak, nemcsak ennek, hanem az összes, a válsághelyzetet feloldó csomagnak az okán előáll az a helyzet, hogy az önök paragrafusai alapján az eddig befagyott, árverésig vezető folyamatok újraindulnak, újra ketyegni kezd az óra, újra jön az árverés, és ha majd egyszer lejár a kilakoltatási moratórium, akkor tömegével dobják ki az embereket a saját otthonaikból. Mindez nemcsak elfogadhatatlan, de ha ehhez felhatalmazást adnánk, az a
