Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 15. hétfő - 141. szám - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4272 nagykereskedelmi intézmények, logisztikai központok esetében vagy akár a korábbi viták során felemlegetett átcsomagolási botrányok kapcsán számtalan olyan eset van, ahol fel kéne lépni. A jogalkotó gondossága ki kell hogy terjedjen ezekre a lehetőségekre, és idézőjelben, de fegyverzetet kell biztosítania a hatóság számára is. Ugyanakkor rejtélyes okokból az elmúlt 30 évben nem tudtunk talán fogyasztóvédelmi szempontból olyan gyorsan haladni, mint ahogy a modern informatikai és technikai vívmányok sokszor elrobogtak mellettünk. Ennek nyilván vannak gazdasági, társadalmi, szociológiai okai is, ne várjunk el lehetetlent, ne várjuk el azt, hogy minden frissen kifejlesztett technikai újítás esetén azonnal legyen eszközrendszerünk. Én, hozzáteszem, radikálisabb eszközöktől sem riadok vissza, tehát ha találunk egy olyan portált, amely minősített és már kiderített módon, mondjuk, egészségre ártalmas vagy gyermekekre ártalmas termékeket forgalmaz, én biztos, hogy megszavaznék egy olyan módosítást is, amely szó szerint lekapcsolja a virtuális világból ezt a közvetítőt, és adott esetben kiveszi a piacról. Tehát sokkal keményebb szankciórendszer is közel áll hozzám. Talán még emlékeznek azok, akik itt voltak 2010-14 között, hogy amikor a multi cégekre kivethető bírságmaximumról tárgyaltunk, akkor is jobbikos képviselők voltak azok, akik kapacitálták ennek növelését, és akkori képviselőtársam, Gaudi-Nagy Tamás módosítójának elfogadásán keresztül végül a Jobbik szándéka valósággá vált. Ebben az esetben sem riadnék vissza egy sokkal keményebb szankciórendszertől, viszont egy olyan országban, ahol sajnálatos módon Facebook-kommentek miatt valakire kihallgatás várhat, engedtessék meg nekem az óvatosság. Nem a hivatal embereivel szemben vagyok bizalmatlan, nem a hozzáértő szakemberekkel szemben, sőt ezúton is szeretném helyettes államtitkár asszonynak, kollégáinak kifejezni elismerésemet, hiszen itt vannak minden vitán, látszik közszerepléseik során is, hogy figyelemmel adóznak ennek a területnek, és igyekeznek folyamatosan ötletelni, újabb vívmányokat bevezetni erre az idézőjeles piacra. Tehát ha minden területen így működne Magyarország Kormánya és a mögötte lévő szakértői háló, mint ezen a területen, szerintem sokkal kevesebb vitánk lenne ebben a parlamentben. Azt hiszem, hogy ellenzéki képviselő részéről ennél nagyobb dicséret kevés adható egy parlamentben, de ezt el kell mondani, mert az igazságot nem lehet és nem szabad kerülgetni. Ugyanakkor azt látom, hogy egy nem kellőképpen körülbástyázott javaslattal ez a bizalmi vákuum, ami kialakult, ez bizony tovább mélyülhet. Magyarország egy olyan ország lett, ahol valódi politikai törzsi háborúk zajlanak, ahol a különböző politikai szekértáborok tagjai látható módon nem tudnak, nem képesek már megbízni egymásban. Tehát amikor bejön egy olyan javaslat, amelynek része magánlakásokba való behatolás bármilyen úton-módon, még egyszer mondom, az ellenzéki képviselő ezt nem támogathatja. A mögötte húzódó szándékokat igen. Bárcsak ilyen elszánt lett volna Magyarország Kormánya akkor, amikor a legeslegnagyobb fogyasztóvédelmi problémánkat kellett volna kezelni! Nyilvánvaló módon a devizahitelesek kálváriájára gondolok. Elképesztőnek tartom, hogy még mindig húzódik velünk ez a probléma, mindig elmondják kormánypárti képviselőtársak, hogy a csúnya szocialisták alatt szabadult el a pokol, és ebben van is igazság, nekem nincs okom ezt vitatni. Bár visszamehetnék 2001-ig, amikor is, ha emlékszünk, ki volt kormányon, arra is emlékezhetünk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások könnyebb lehetővé válása annak az időszaknak, akkori vezetőknek köszönhető. Arra is emlékezhetünk persze, hogy a balliberális nyolc év során elképesztően felszaporodott a devizahitel-állomány, és bár jöttek figyelmeztetések a világ minden pontjáról, ezeket a figyelmeztetéseket lényegében senki nem hallotta meg, elszabadult a pokol. Majd 2010 után jött a konszolidáció lehetősége, az az időszak, amikor a hitelkárosultak kálváriáját lehetett volna rendezni, és ezen legnagyobb fogyasztóvédelmi botrány kapcsán Magyarország Kormánya nemcsak hogy elvérzett, de letette a fegyvert, térdre borult a banki érdekek előtt, aztán miután felvételkori árfolyamon történő forintosítás helyett hagyta a piaci árfolyamot rázúdulni a magyar polgárokra, és ezzel szó szerinti ezermilliárdos kárt okozott a magyar ügyfeleknek, károsultaknak, kárvallottaknak, még nem átallott Magyarország Kormánya egy paktumot kötni a bankrendszer jeles képviselői
