Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 15. hétfő - 141. szám - Magyar Zoltán (Jobbik) - az agrárminiszternek - „Önöknél mindig az van a sor végén, aki dolgozik?” címmel - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
4245 Köszönöm, Boldog István képviselő úr. Viszonválasz megilleti az államtitkár urat is. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. 2021-ben a költségvetésitörvény-javaslat módosít valóban az önkormányzatok finanszírozási rendszerén. Képviselő úr szívén viseli a kistelepülések sorsát, így önnek nagyon jó hír, hogy mintegy 700 települést érint pozitívan az, hogy a 22 ezer forintnál kisebb adóerő-képességű önkormányzatok finanszírozása javulni fog ebben az új rendszerben, és nem igaz az, amit a baloldaliak mondanak, hogy a szolidaritási hozzájárulás négyszeresére emelkedik, mert elfelejtik hozzátenni, hogy a másik oldalon az állami támogatás mértéke is növekszik. Egy bruttó elszámolási mód lesz bevezetve 2021-től, aminek egyébként az egyenlege az önkormányzatoknak lesz kedvező. Ha csak ezt a 700 önkormányzatot vesszük alapul, ezek mind kistelepülések és szegényebb sorsú települések, az ő javukra fog történni a 2021-es költségvetésben (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Magyar Zoltán (Jobbik) - az agrárminiszternek - „Önöknél mindig az van a sor végén, aki dolgozik?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az agrárminiszter úrnak: „Önöknél mindig az van a sor végén, aki dolgozik?” címmel. Miniszter úr a válaszadásra Farkas Sándor államtitkár urat jogosította fel. Elfogadja-e a válaszadó személyét? MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Elfogadom, köszönöm. ELNÖK: Öné a szó, Magyar Zoltán képviselő úr. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Úgy tűnik, hogy szerencsére, hála a Jóistennek, az aszályos időszak véget ért. Sajnos, elég későn, a korai vetéseknél ez már nem sokat segített, illetve most már a betakarítást is néhány esetben akár nehezítheti is, de még azért nagyon sokat tudott segíteni ez a csapadék. Nem úgy, mint ahogy a szárazság a költségvetésben viselkedik, ott ugyanis úgy látszik, hogy egyáltalán nem ér véget, legalábbis a 2021. évi költségvetési számokat nézve a magyar vidék, az agrárium számára ez a sok éve tartó aszály tovább tart. Gondolok itt például egy alapvető helyzetre, ami az öntözés körül kialakult, és ami ugyan a kommunikációban fontos a kormánynak, de a valóságban a valódi érdemi lépések mégis mindig elmaradnak. Öntözésfejlesztésre ugyanis a jövő évben összesen annyi pénzt irányoztak elő, ami jóindulattal egyetlenegy járásban oldaná meg, mondjuk, az öntözhetőség problémáját, miközben jól tudjuk, hogy van 174 járás. Ha most levonjuk azokat a járásokat, amelyek nem nevezhetőek agrárközpontúnak, akkor is marad jó néhány olyan járás, sok-sok tucat, ahol bizony megmarad ez a probléma. Az aszályos évek gyakoriságát figyelembe véve, mondhatjuk azt, hogy ez évről évre visszatérő gond lesz a gazdálkodóknak, és ezen semmilyen kártalanítási rendszer egy idő után nem fog tudni segíteni, egész egyszerűen nem fogja tudni tartani a léptéket. Tehát ezt a fajta megszorítást, hogy teljes mértékben kivonul a magyar állam az öntözhetőség bővítése tárgyköréből, végeredményben azok a gazdálkodók szenvedik el igazán, akik semmi mást
