Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
4164 közlekedést tökéletesen lehetne fejleszteni. Arról nem beszélve, hogy a közlekedés és az úthálózat mindig érint más településeket is, sőt egy település közlekedési adottságaiban a legtöbb kárt éppen nem a településen élők okozzák. Nézzük csak meg, amikor óriási forgalom megy át egy-egy kistelepülésen, mert nincsenek elkerülő utak! Tehát én mit várnék el, ha már a kormányzat úgy gondolja, hogy az iparűzési adó felhasználásához egyáltalán köze lenne? Azt várnám el, hogy a helyi iparűzési adóból például az önkormányzat tudjon szociális munkahelyeket létrehozni; nem szociális segélyekre, szociális munkahelyekre. Azt várnám el, hogy tudjon mikro- és kisvállalkozásokat támogatni, hiszen vannak kistelepülések, amelyek a kis- és mikrovállalkozások nélkül nem tudnának létezni. Na, ez a szemlélet egyáltalán nem tükröződik a kormány politikájában. Meglehetősen sajátságos egyébként - és többen szóltak arról a koncessziós kérdésről -, ami ebben a költségvetést megalapozó törvényben van. Hát, természetesen ennek sincs a költségvetéshez az égvilágon semmi köze, hacsak az nem, hogy a koncesszióért díjakat fizetnek, de hát azért az összes díj- és adófizetési törvényt ebben a jogszabálycsomagban nem módosítják. Miről is van szó? Arról van szó, hogy az Európai Bíróság ítéletet hozott arról, hogy elfogadhatatlan volt a koncessziós jogok megszerzésének azon rendszere, hogy valakire ráfogták, hogy ő egy megbízható szerencsejátékszervező - mindegy, hogy kicsoda volt -, és akkor onnantól kezdve pályáztatás nélkül meg tudta szerezni ezeket a jogokat. Ez aztán minden volt, csak nem demokratikus és nem jogállami. Majd az Európai Bíróság azt mondta, hogy ha már mindenáron ezt a feltételrendszert mint megbízható szerencsejáték-szervezőt akarják használni, akkor is egy olyan komoly garanciális eljárásrendet kell kialakítani, amiben a visszaélésre igen csekély a lehetőség. Erről szól ez a jó pár paragrafuson keresztül való új eljárásrend. Nagyon remélem, hogy esetlegesen nem csak a kormányfőközeli haverok tudnak ebben a rendszerben érvényesülni. Ebben a jogszabálycsomagban egyébként rengeteg új terminus technicus van, rengeteg jogharmonizáció van, rengeteg új kifejezésnek jogszabályokba való bevezetése van, tehát a nagy része tényleg jogtechnikai jellegű, de van egy gyöngyszeme, ami számomra felháborító. Ez pedig a kereskedelemről szóló törvény módosítása. Azt írja, hogy „a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról, szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló rendelet szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását”. Elfogadhatatlan! Itt van számtalan kistelepülési fideszes és KDNP-s képviselő. Elfogadhatatlan, hogy engedik a kormánynak, hogy a kétszáz fős településeken lévő apró kicsi boltnak ezt a drága szolgáltatást kelljen nyújtania úgy, hogy általában 80-90 százalékban kizárólagosan készpénzzel fizetnek, és azt a csekély számú forgalmát még mindig ezzel terhelnék. Ez elfogadhatatlan! Önök beszélnek vidékfejlesztésről, önök beszélnek arról, hogy a kistelepüléseket hogy kell támogatni, amikor azt az egy-két ott maradó vállalkozót is ezzel akarják terhelni?! Tessenek már ezen elgondolkodni! Nem fogadom el! Meg kell mondjam, hogy kifejezetten erre egy komoly társadalmi ellenállást fogok valahogy létrehozni, mert nem igaz, hogy önök nem bírják azt elviselni, hogy élni és élni hagyni. Ez egy alapvető feltétel. Egy kétmilliós nagyvárosban legyen mindenütt elektronikus fizetési lehetőség, de a kistelepülések 80 százalékában ezt nem tudom elfogadni. Aztán itt vannak az önkormányzat gyámság alá helyező rendelkezései. Ez valami döbbenet! Az egyik gyöngyszem a következő. Azt mondja: „A polgármesteri illetmény és tiszteletdíj összegéhez az állam a központi költségvetésből a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képességének figyelembevételével a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott mértékben a helyi önkormányzatok számára támogatást biztosít.” Mi az az egy főre jutó adóerőképesség? Ki fogja ezt megállapítani? Tehát ha olyan település van, ahol egy kicsit többen élnek szociális segélyből, minimálbérből, vagy egyáltalán azért, mert elmaradott a térség, alacsonyak a jövedelmek, akkor annak a polgármesternek kevesebb illetmény jár?