Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA (Fidesz):
4128 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre az önkormányzatok. Ez jelentős növekmény, amit láthatunk a mostani költségvetési tervezet számai között. Mesterházy képviselő úr fölvetette a versenyképesség kérdését. Erről az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány kapcsán sok szó esett itt az Országgyűlésben, és nem véletlen, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium indított el olyan beruházásösztönző, munkahelymegtartó programokat, amelyekben akár az Unió jóváhagyásával 800 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást lehet kapni fejlesztésekhez. És ha a képviselő úr is figyelte az elmúlt években a magyar politikát és a gazdaságfejlesztést, akkor láthatta, hogy az utóbbi években már nem arra adott a kormány támogatást beruházásokhoz, hogy mennyi munkahelyet hoznak létre - mert relatíve jó munkanélküliségi adat, illetve foglalkoztatási adat állt rendelkezésre -, hanem arra, hogy milyen technológiai fejlesztést, innovációt tudnak hatékonyságban a termelésben előállítani. Erre kaphattak támogatást, ami azt is jelenti, hogy most ebben a helyzetben, ebben a támogatási struktúrában a magyar cégek versenyképesebben várhatják a startot, amikor újraindul a világgazdaság és az európai gazdaság. Kicsit helyzeti előnyre tehetnek ezáltal szert, hogy már a járvány közepén lehívhatták ezeket a támogatásokat, már megköthették ezeket a szerződéseket, elindulhattak a tervezések, és talán ez a kis előny nagyobb előnyt jelent majd az európai és a világpiacon. Azon csodálkoztam, hogy Mesterházy Attila, aki azért a NATO Parlamenti Közgyűlés elnöke, fontos pozíciót tölt be - ezt minden cinizmus nélkül mondom -, nem beszélt a honvédelmi kiadásokról, hiszen jelentősen nőnek, 2010-hez képest megháromszorozódtak, de a jövő évben is 150 milliárd forinttal nőnek a honvédelmi kiadások, amiből egyébként 44 milliárd bérjellegű kiadás, a többi pedig fejlesztés. Erről is érdemes lett volna szót ejtenie. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. A Fidesz képviselőcsoportjából Dunai Mónika képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Most már a 30. órájában tartunk a költségvetési vitának. Figyelve a baloldali felszólalásokat, szinte mindenkinek a retorikájában a bosszú költségvetése biztosan szerepelt. (Dr. Lukács László György: Véletlenül sem mondtam ilyet.) Az viszont, hogy ezt a szót megtalálták mint szerintük jellemzőjét ennek a költségvetésnek, egyiküknél sem derült ki - legalábbis alátámasztást és érvrendszert nem véltem felfedezni a mondandójukban -, hogy ez a költségvetés kin akar bosszút állni. Ugyanis a vitában elhangzott egészen a miniszteri expozétól kezdve államtitkár úr, államtitkár asszony, a többi államtitkár úr felszólalásából és a Fidesz-KDNP-frakció tagjaitól is, hogy ez a költségvetés egy gazdaságvédelmi költségvetés, ez a költségvetés a családokat védi a továbbiakban is, és ez a költségvetés a járványtól, a járvány következményeitől akarja nemcsak gazdaságilag, hanem egészségügyileg is megóvni, megvédeni a magyar embereket. Azt gondolom, hogy ez nem bosszú, ez segítség. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a mostani hozzászólásomban a családpolitikai kiadásokról szeretnék beszélni. Amint említettem, a „bosszú” kifejezés semmiféleképpen nem alkalmazható a családpolitikai kiadásokra sem, hiszen azzal büszkélkedhetünk - és azt gondolom, hogy ez nem dicshimnusz, hanem tény -, hogy Magyarország fordítja a GDP arányában a legtöbbet Európában a családpolitikai intézkedésekre és a családok megsegítésére. Ez 5 százalék körül mozog, és nemcsak most, hanem már ezt az elmúlt néhány évben is közelítettük ezt az 5 százalékot. A jövő évi költségvetésben közel 2300 milliárd forintot fordítunk a családokra, 64 milliárd forinttal, vagyis 2,9 százalékkal többet, mint idén. Pedig már az idén is sok figyelmet fordítottunk anyagilag is a családok megsegítésére. 2010-ben egy súlyos pénzügyi válság kellős közepén volt Magyarország, de nem akartunk úgy válságot kezelni, mint ahogy azt a szocialista-liberális
