Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
4097 A másik, amit szeretnék kiemelni, amit nagyon lényegesnek tartok, hogy a nemzetiségipótlékemelések során és közben is - talán éppen Arató Gergelytől merült fel - ez feszültséget fog okozni, hiszen a négyszeres emeléssel a nemzetiségipedagógus-pótlék eléri az igazgatóhelyettesek pótlékát. Én a pótlék indításánál is azt mondtam, hogy oda szeretnénk eljutni, hogy végre olyan érdemi változást érjünk el a nemzetiségi juttatásokban, hogy az feszültséget okozzon a pedagógusok körében. Két dolgot szeretnék ebből kiemelni. Az egyik: természetesen a 2020. január 1-jei emelést megelőzően erről érdemben tárgyaltunk a köznevelésért felelős államtitkársággal, és nem azt a választ kaptuk, hogy akkor nem járulunk hozzá, és nem támogatjuk, hogy 40 százalékkal legyen megemelve a pótlék, hanem azt a választ kaptuk, hogy nyújtsátok be, emeljétek meg, majd az igazgatóhelyettesek kérdését rendezzük. És valóban, a 24/2020. (II. 24.) kormányrendelettel 2020. július 1-jével életbe lép az a módosítás, hogy egyrészt megemelik az igazgatók pótlékát gyermeklétszámtól függően jelentős mértékben, és 50 százalékára (sic!) emelik az igazgatóhelyettesek pótlékát. Ennek két szempontból is örülök. Egyrészt mi az elmúlt hat év során és a jövőben is rendkívül gondosan ügyeltünk és ügyelni fogunk arra, hogy a parlamenti lehetőségeinket kifejezetten a nemzetiségi ügyekben használjuk, és próbáljunk vele eredményt elérni, és lehetőleg tartózkodunk attól, hogy a nemzetiségi ügyeken túlmutató kérdésekbe beleszóljunk, vagy akár tanácsot adjunk. Ugyanakkor mégis ez a helyzet most olyan, amiből természetesen nem kívánom azt mondani, vagy bárki félreértésnek vegye, hogy az igazgatók és igazgatóhelyettesek pótlékának emelése a nemzetiségek érdeme, de azt mindenképpen el lehet mondani, hogy azért hozzásegítettünk ahhoz, hogy ez megtörténjen. És ez nemcsak a nemzetiségi intézményekben, hanem minden köznevelési intézményben rendkívül fontos, hiszen a vezetők személye minden intézményben meghatározó. Ennek kapcsán még egy kérdést szeretnék ehhez hozzácsatolni: természetesen mi mindenhol és minden esetben elsősorban a nemzetiségi pedagógusok és a nemzetiségi oktatás minőségének a javításáért dolgozunk. De a közel 550 nemzetiségi általános és középiskolából kevesebb mint egy tucat van, sajnos, ahol egy nyelven, nemzetiségi nyelven folyik 100 százalékban az oktatás. Kevesebb, mint 10 százalékában van kéttannyelvű oktatás, de a kéttannyelvű oktatásnál is 50-55 százaléka megy csak nemzetiségi nyelven és 40-45 százaléka magyar nyelven. A nemzetiségi oktatási intézmények mintegy 90 százaléka úgynevezett nyelvoktató intézmény, ahol hetente mindössze 5 óra van nemzetiségi nyelven, a többi 15-20 óra magyar nyelven van. Tehát a nemzetiségi intézményeinkben oktató pedagógusok 75-80 százaléka magyar pedagógus, magyar nyelven oktató pedagógus. Nyilvánvalóan nekünk ugyanúgy elemi érdekünk, hogy a magyar pedagógusok is a lehető legjobban legyenek képezve és a legjobb körülmények között dolgozzanak, hiszen gyermekeink oktatásának a döntő részét magyar pedagógusok végzik, sajnos, és nem a nemzetiségi pedagógusok. Ezeken az arányokon majd szeretnénk érdemben változtatni, de ez a tényleges helyzet. Ezt csak azért tartom nagyon fontosnak kiemelni, hogy számunkra, nemzetiségek részére is elemi érdekünk a gyerekeink, unokáink szempontjából, hogy a nemzetiségi pedagógusokkal párhuzamosan a magyar pedagógusok és a magyar oktatók pontosan ugyanolyan színvonalas képzést kapjanak, ugyanolyan elismerést kapjanak, mint ahogyan a nemzetiségi pedagógusok. A második fontos pontja volt a nemzetiségipedagógus-programnak a nemzetiségi óvodák és a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottság felmérése, a nemzetiségióvodapedagógus-képzés. Ugye, 2017 tavaszán teljes körű felmérést végeztünk, minden nemzetiség minden nemzetiségi óvodájára vonatkozóan. Ebből a 215 német nemzetiségű óvodának az adatairól a 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslat általános vitája során, 2017 tavaszán részletesen be is számoltam a Háznak. Most csak egyetlen adatot idéznék vissza: a szükséges német nemzetiségióvodapedagóguslétszám 42 százaléka hiányzott a felmérés idején, de a többi nemzetiségnél is kisebb, de szintén érdemi hiány volt.
