Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
4089 Az előttünk lévő költségvetés a gazdaság újraindításának a költségvetése, amely az idén elkezdett gazdaságvédelmi programot fogja folytatni, és fontos eleme az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap is. Azt is el tudjuk mondani, ha a saját életünkre és a családunk életére nézünk, hogy a biztonságunk, az, hogy mindennap kenyér legyen az asztalon, hogy a szeretteinket biztonságban, egészségben tudjuk, nagyon fontos. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen az embereknek munkahelyük. Ez is kiemelt célja a költségvetésnek és a kormánynak. S ugyancsak meg kell becsülnünk az időseket, és az idősebb korosztály körülményeit is javítja a következő évi költségvetés. Azt is láthatjuk, hogy ebben az évben történelmi léptékű gazdaságmentő csomag fért el, fér el a költségvetésben, és úgy tudja ezt az idei költségvetés biztosítani, hogy az ország adóssága közben csökkenő tendenciát mutat. Ez annak köszönhető, hogy 2010 óta Magyarország rendkívül stabil költségvetési lábakon áll. Egy stabil költségvetésű országot ért el a járvány, s a stabil költségvetési lábak és az ország gazdasági teljesítőképességének eredménye, az emberek szorgalmának és munkájának gyümölcse az, hogy ellen tudtunk állni annak a pusztító viharnak, amit a koronavírusjárvány okozott mind az életünkben, mind pedig a gazdaságban. Ha arról beszélünk, hogy fontos a biztonság, akkor nemcsak az életünk, az egészségünk biztonsága, a megélhetésünk biztonsága, hanem a mindennapi létünk közbiztonsága is nagyon fontos. A Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként erről szeretnék egy pici kitekintést, illetve betekintést adni a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Az Alaptörvényünk is rögzíti és a nemzeti érdekünk is az, hogy az országunk biztonságát megvédjük. Fontos hangsúlyoznom azt, hogy a következő évi költségvetésben a rendvédelem és a honvédelem ügye nem esik áldozatul a gazdasági válság kezelésének. Mind a két ágazat forrásai bővülnek a következő esztendőben, ami azért is jelentős, mert ha a migrációs jelentéseket nézzük és figyelembe vesszük, ami tény, hogy Magyarország egy nagy nyomásnak kitett migrációs útvonalon helyezkedik el, akkor azt látjuk, hogy a migrációs helyzet nem fog javulni, és a következő időszakban is várhatjuk azt, hogy ez a nyomás a határainkon jelentkezni fog. Ezért fontos Magyarország határainak a védelme. A rendvédelem forrásairól elmondható, hogy 96 milliárd forinttal több forrás, így 12,6 százalékos növekedés jelenik meg a jövő évi költségvetésben, ami a rendvédelmi szervek létszámfejlesztésére, valamint a polgárok biztonságát szolgáló beruházásokra is fordítható. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 15, a Terrorelhárítási Központ 13, a rendőrség közel 6, a büntetés-végrehajtás pedig közel 20 százalékkal több forrásból gazdálkodhat a következő esztendőben. Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások és a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások is külön soron szerepelnek a következő évi költségvetésben. Igaz, hogy az elsőre 1 milliárd, a másodikra, tehát a terrorellenes intézkedésekre félmilliárd forintot kalkulál a költségvetés, de ez egy rugalmasan kezelendő összeg, ami a kormány jóváhagyásával túlléphető. A következő évi költségvetésnek egyébként is fontos eleme a rugalmasság, hiszen ugyanez mondható el a Járvány Elleni Védekezés Központi Alapjával kapcsolatban is, hogy alkalmazkodni fogunk tudni a feladatokhoz, az előttünk kialakuló helyzethez. Azért is fontos ez, mert ha figyelembe vesszük, hogy ha túl nagy részt, túl nagy összeget különítünk el a védekezésre, akkor az gátja lehet a gazdasági fejlődés újraindításának. Tehát fontos egy egészséges egyensúlyt kialakítani a védekezés és a gazdaság fejlesztése között. A honvédelemre áttérve elmondható, hogy 162 milliárd forinttal emelkedik annak a költségvetése a következő esztendőben, tehát mintegy 778 milliárd forint jut majd a honvédelemre - ez természetesen GDP-arányos kalkuláció -, így egy újabb lépést teszünk a NATO-tagországokra vonatkozó, a nemzeti össztermék 2 százalékában megállapított védelmi kiadási cél felé. Ez több évvel ezelőtt nem érte el az 1 százalékot, jövőre pedig ez a szám nominálisan már 1,6 százalék fölött lesz. A haderőfejlesztési kiadások aránya pedig már jóval 20 százalék fölött van, tehát meghaladjuk a NATO által tett ajánlások mértékét.
