Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):
4082 volna egyébként alkotmánysértő módon kevesebbet az egyházi iskoláknak, hanem kifizette volna azt, ami az egyházi iskoláknak jár. Tehát ebben a tekintetben az ön javaslata valóban nem új keletű, hanem amikor önök kormányoztak, ugyanezt csinálták: önök az egyházi iskoláktól vették el azt, ami nekik járt, törvénysértő módon. Az Alkotmánybíróság egyébként kötelezte is önöket arra, hogy ezt fizessék ki, és elismerte, hogy önök kevesebbet fizettek az egyházi iskoláknak. Valóban, ahogy Banai államtitkár úr is elmondta, ha ön már szembenézésről beszélt, akkor azt gondolom, hogy nem tehetjük meg azt, hogy az elmúlt 15 évet ne nézzük, és megnézzük, hogy melyek voltak azok a költségvetések, amelyek egy bizonyos típusú válsághelyzetre reagáltak. Az elmúlt 15 évben két ilyen költségvetést találunk. Az egyik költségvetés a 2008-as gazdasági világválságra reagált, illetve itt van most előttünk a 2021-es költségvetés, amely a koronavírus által okozott gazdasági válsághelyzetre reagál. Nyilván a mondandóm lényege az lesz, hogy a két válságkezelés merőben eltér egymástól. Nézzük csak meg, hogy hogyan érkeztünk el ehhez a két válsághoz! A 2008-as válság egy megroggyant magyar államot ért el, amely tulajdonképpen semmit nem tudott már tenni. De az, hogy semmit nem tudott tenni, éppen az önök felelőssége volt. Hiszen önök most számtalan esetben azt mondják, hogy Magyarország felzárkózása nem elég gyors az Európai Unióhoz, csak, tisztelt képviselőtársam, az a helyzet, hogy 2002-2007 között, tehát a világgazdasági válságot megelőző időszakban Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amely nem közeledett az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez, hanem távolodott onnan. Például 2007-ben képes volt a Gyurcsánykormány arra a bravúrra, hogy Magyarország gazdasági növekedése úgy volt 1 százalék, hogy az Európai Unió átlagos gazdasági növekedése 3 százalék volt. Tehát a fejlettebb, gazdagabb Nyugat annak ellenére, hogy azért egy magasabb fejlettségi szintről nehezebb már növekedni, mégis sokkal gyorsabban tudott növekedni abban a konjunkturális időszakban, mint Magyarország, aki 1 százalékkal vánszorgott, és akkor még nem is akarom összehasonlítani a térségbeli országokkal, ahogy azt önök nagyon gyakran meg szokták tenni, hiszen a térségbeli országok éppen akkor húztak el Magyarország mellett. Ehhez még azt is érdemes hozzátenni, hogy amellett, hogy nem volt képes a magyar gazdaságpolitika akkor segíteni a magyar vállalkozásokat, ösztönözni a gazdasági növekedést, emellett egyébként még el is adósították az országot, hiszen a költségvetési politika is rendkívül felelőtlen volt, nem volt egyetlenegy olyan év sem, amikor sikerült volna a költségvetést 3 százalék alá szorítania. Az is kiderült abban az időszakban, talán még sokan emlékeznek rá, hogy több olyan év is volt, amikor kiderült, hogy nem mondtak igazat a költségvetési hiányról. Tehát önök pontosan tudták, hogy jóval nagyobb lesz a hiány annál, mint amit önök a költségvetési törvény elfogadásakor mondtak, és ezt már előre tudták. No, tehát ilyen helyzetben érte el a világgazdasági válság 2008 végén Magyarországot. Önök akkor hogyan kezelték a válságot? Ez visszatükröződik a 2009-es költségvetésben. Önök miket csináltak? Az önök válságkezelési politikájának alapvető lényege az, hogy az állam bevételeit megpróbálják valahogy növelni azzal, hogy a vállalkozások és az emberek vállára újabb és újabb terheket raknak. Ez az önök válságkezelő politikája, ezt csinálták önök; szemben velünk, akik megpróbálunk egy ilyen válsághelyzetben segíteni az embereknek, és a vállalkozások vállára nem terhet rakunk, hanem a terheiket sokkal inkább csökkentjük. Önök a válságkezelő költségvetésükben elvették a 13. havi nyugdíjat, ahogy államtitkár úr is már említette, csökkentették a közalkalmazottak bérét, adókat emeltek. Még persze azt az innovatív intézkedést is képesek voltak bevezetni, hogy olyan javakat, jövedelmeket adóztattak meg a szuperbruttó bevezetésével, amiket egyébként a munkavállaló soha az életben nem kapott meg. Tehát a munkáltatói terheket is bevonták, és azt megadóztatva még nagyobb adót tettek a magyar emberek nyakába. Arról nem is beszélek, hogy a családi támogatásokat még 2009 előtt, tehát, amikor nem volt baj, azt már akkor megszüntették. Folyamatosan emelték a villany és a gáz árát. Tehát összességében azt lehet mondani, hogy önök egy válsághelyzetben újabb megszorításokat hoztak, és
