Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - KONCZ FERENC (Fidesz):
4035 képviselőként is a csődhelyzetet, és megéltem polgármesterként is a csődhelyzetet, úgyhogy egy picikét azért számomra mulatságos a képviselő úr aggódása, már ami az önkormányzati szférát illeti. Szerencsen voltam polgármester, több mint 3 milliárdos adósságot kellett törlesztenie egy tízezres kisvárosnak a szocialista vezetés után. De igazából a költségvetéssel kapcsolatban nem erről a kérdésről szeretnék beszélni, sokkal inkább a zöldügyek azok, amelyek az én esetemben most itt lényeges kérdéseket jelentenek. Azért azt is el kell mondanunk, hogy ugyan túl vagyunk a koronavírus-járványon, ez kétségtelenül okozott veszteségeket ennek az országnak, de azért azt el kell mondjuk, hogy a kormány 2010 óta vitt következetes gazdaságpolitikája olyan tartós növekedési pályára állította a magyar gazdaságot, amely teljesen másként vitt minket vagy sodort bele minket a koronavírus-járványba, mint ezt egy gyenge gazdaság esetén tehette volna. A magyar gazdaság 2013 óta stabil és kiegyensúlyozott, a közel 30 százalékos bővüléshez minden ágazat pozitívan járult hozzá. 2019-ben éves szinten 4,9 százalékkal nőtt a GDP. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően, mint ahogy mondtam, a koronavírus-járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott gazdaságot ért, és így Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással száll szembe a kihívásokkal. Ami pedig az előbbi mondatomat illeti, a klímavédelem kérdése mindnyájunk érdeke és felelőssége, hiszen hogy miként alakul a közös jövőnk, azt napjaink döntései határozzák meg. A kormány tettekkel is bizonyította az elkötelezettségét, és határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén. A 2030-ig kitűzött célok felé következetesen haladunk. Magyarországon a villamosenergia-termelés például eddig 90 százalékban karbonsemleges lesz. Ezt igazolja a 2021. évi költségvetés is, hiszen az energia- és a klímapolitikai modernizációs rendszer működésére 34,3 milliárd forint forrást biztosít a költségvetés. A jövőre való tekintettel az a cél, hogy 2030-ig ’90-hez képest 40 százalékkal csökkenjen Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ennek részeként a megújulóenergia-felhasználási részarány a jelenlegi 13-ról 21 százalékra növekedjen. A klímasemlegesség eléréséhez minden technológiára szükség van, kiemelt figyelmet és erőforrást kell szánni az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására, és nagy szükségünk van a nukleáris kapacitások fenntartására és bővítésére is. A 2030-ra vonatkozó üvegházgázkibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében a kormány kiemelt intézkedéseket határozott meg. A magyar klíma- és energiastratégia alapja, hogy a hazai áramtermelés döntő hányadát a jövőben karbonsemleges módon, azaz atomenergia és megújuló energia, ezen belül elsősorban napenergia hasznosításával kell biztosítanunk. Ezt szolgálja a Paks II.projekt végrehajtása, és a lignitbázisú áramtermelés fokozatos, 2025-ig történő kiváltása a Mátrai Erőműben, és az ehhez kapcsolódó kiemelt régiófejlesztési projektek megvalósítása. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A Mátrai Erőmű nemcsak Magyarország egyetlen jelentős hazai primer energiaforrásra alapozott erőműve, hanem egyben hazánknak a Paksi Atomerőmű mellett a második legnagyobb villamosenergia-előállítója, és második legfontosabb, szabályozásra is alkalmas alaperőműve. A klímaalkalmazkodást elősegítő intézkedés, hogy 2022-ig csaknem 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás kiépítését viszi véghez a kormány, illetve kialakításra kerül az a szabályozói környezet, amely a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és az ellátás biztonságát garantáló földgázbázisú áramtermelő kapacitások megőrzését ösztönzi, valamint számos villamosenergiahálózat-fejlesztés megvalósítása fog lezajlani. A klímapolitikai intézkedések kiemelt területe a közlekedési ágazat zöldítése. Ennek érdekében a kormány a közösségi közlekedés arányának a növelését, és a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztését tervezi, illetve támogatja a zéró kibocsátású olcsó elektromos autók használatát, tudjuk, hogy autónként akár 2,5 millió forintos támogatással, egy 5 milliárdos keretösszeg biztosításával. 2022. január 1-jétől indul el a zöldbuszprogram, ez 20 százalékos támogatást jelent járművenként, és
