Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
4021 a diplomás-munkanélküliség volt a legalacsonyabb a válság előtt, de most különleges helyzet van. Ha ezt nézzük, akkor Magyarország előttünk fekvő költségvetése - ahogy a pénzügyminiszter úr mondta az expozéban - egy ütésálló, válságálló költségvetés, mert a gazdasági alapok jók, az elmúlt nyolc-tíz év gazdasági alapjai, ezért ez a költségvetés véleményem szerint megfelelő módon tervezett, vállalható és megvalósítható költségvetés. Sajnálom, hogy Potocskáné Kőrösi Anita kiment az ülésteremből, akit reggel óta itt láttam. A tegnapi hozzászólásában egy kicsit nehezen tudtam értelmezni, amikor azt mondta, hogy átláthatatlan és értelmezhetetlen ez a költségvetés. Sőt, a felsőoktatásról azt mondta, nem igaz az, hogy az oktatásra több forrás van, mert kevesebb forrás jut a felsőoktatás területére. Szeretném elmondani Potocskáné Kőrösi Anitának, ne felejtsük el, hogy modellváltásban vagyunk a felsőoktatásban. A Corvinus-modellt jól ismerjük, és nemrég volt a tisztelt Ház előtt az a hat egyetem, amely alapítványi formában fogja megkezdeni a működését. Ez is a támogatási rendszert, a kiadás-bevétel rendszerét változtatja meg. Azok már nem igényelnek annyi kiadást az államtól, hiszen a bevételeikkel saját maguk gazdálkodnak. De erre még ki fogok térni ebben a vonatkozásban. Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés a felsőoktatás területén megfelelő forrást tartalmaz ahhoz, hogy a felsőoktatás, az egyetemi, főiskolai világ stabilan és megfelelően működjön. Az ország pénzügyi és gazdasági stabilitása az elmúlt években lehetővé tette, hogy a legnagyobb figyelmet és a legtöbb forrást fordítsuk a felsőoktatási rendszer működésére. Ezért számos sikert könyvelhettünk el. Tény azonban, hogy az egyetemi oktatás, a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység igazi megmérettetése egy olyan nemzetközi versenyben zajlik, amelynek szereplői és szabályszerűségei egy globális világban játszódnak és állandóan változnak. Ha állandóan változnak, akkor ezért állandó megújulást követelnek a nemzeti keretek között működő intézményektől. Tisztelt Képviselőtársaim! Többen szóltak már itt Trianonról, a Trianon utáni helyzetről. Engedjenek meg nekem egy rövid párhuzamot! 1920 után Klebelsberg Kunó vallás- és kultuszminiszter - oktatási miniszter, illetve kultuszminiszter volt, ahogy akkor hívták, s egyben parlamenti képviselő is volt a Bethlen-kormány minisztereként - azt mondta az egyetemi szférával kapcsolatban: nagyon fontos, hogy az egyetemek ne csak oktassanak, hanem kutatómunkával is foglalkozzanak, a kutatómunka bázisai legyenek. Én is vallom, hogy az egyetemeken és más kutatóintézetekben is alapkutatásokkal és alkalmazott kutatásokkal kell foglalkozni. Milyen képzést kínáljanak az egyetemeink? Piaci igényekhez alkalmazkodó képzést, megújuló, versenyképes, rugalmas szakemberképzéssel járuljanak hozzá a magyar, illetve - kitekintenék - a közép-kelet-európai gazdaság fejlesztéséhez. Több tudományban szakindítási engedéllyel, nappali, esti és levelező formában indíthatnak képzést, akkreditált képzést. S még egyszer aláhúzom, Széchenyivel együtt vallom, hogy szükség van a kiművelt emberfőkre, szükség van a tudásra, a mai magyar felsőoktatásnak tudásalapúnak kell lenni, de ez a tudásalap nemcsak elméletben kell hogy megjelenjen, hanem a munkaalapú társadalmat, a teljes foglalkoztatottságot is segítenie kell. Ahogy említettem, modellváltás is folyik az egyetemi szférában. A Corvinus Egyetem példát mutat egy új modellel, és nem olyan régen fogadtuk el, hogy hat további egyetem alapítványi formában működik. Ez nagyobb önállóságot jelent az egyetemek számára, de nagyobb lesz a felelősségük is, hiszen a fejlődés versenyalapú perspektívái nyílnak meg előttük, amely alkalmazkodást, szemléletváltást, merész újításokat, teljesítményelvűséget és kooperációs készséget követel meg tőlük. Ez az új egyetemi világ. Nem arról beszélünk - majd még szólok itt az ösztöndíjról és a PhD-képzésről -, hogy tandíjat akarunk bevezetni, lásd Bokros-csomag, nem Bolognát akarunk bevezetni, lásd olyan képzések, amelyekkel nem tudnak elhelyezkedni a hallgatók, vagy túlképzést adunk egy-egy területen, amikor csak az volt a cél, hogy a bemenet meglegyen, de az output, a kimenet már nem érdekelt senkit. Nem PPP-s programokat akarunk az egyetemi szférában, amit most drága áron ennek a kormánynak kell kiváltania. Az elmúlt években történt is erre nemcsak hogy kísérlet, hanem több konkrét példa is. A jövő évi költségvetésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium számai szerint 473 milliárd forint a kiadás, 324 milliárd a bevételi előirányzat, és 148,3 milliárd forint a támogatási
