Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
4013 élhessenek, és nem ad jövőt, mert nem is tekinti ezt érdekének, hiszen nem a gondolkodást, hanem az engedelmességet várja el alattvalónak tekintett polgáraitól. Ezzel a mostani előterjesztéssel szemben mi egy valóban korszerű költségvetést akarunk Magyarországnak, egy olyan költségvetést, amely végre jövőt és reményt ad ennek a sokat szenvedett, a maguk kormányzása alatt immár tíz éve szenvedő országnak. (Az elnöki széket Jakab István az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Varga Mihály miniszter úr Orbán Viktor egyik, ha nem a legjobb janicsárja. Janicsár, aki keresztény és magyar gyermekként született, de aztán a török szultán szolgálatába állt, és most ezzel a költségvetéssel esik neki a saját bajba jutott hazájának. Nekem ezt a költségvetés olvasva úgy tűnik, hogy maguk teljesen elveszítették a kapcsolatot a magyar emberek mindennapi valóságával. (Fülöp Attila felé:) Ön is, államtitkár úr, aki most ott vigyorog az első sorban, és mindenfajta szemrebbenés nélkül magyaráz nekünk (Moraj.), akár Ungár Péter képviselőtársamnak, akár bárki másnak, akár a szociális dolgozók felzárkóztatásáról, béreinek rendezéséről legyen szó, vagy akár azokról az emberekről, azokról a honfitársainkról, akik az otthonukban ápolják elesett és beteg hozzátartozóikat. Tudják maguk egyáltalán, hogy mi folyik ebben az országban? Tudják azt, hogy hány elbicsaklott élet veszi magukat körül? Felfogják-e azt, hogy hány ember van ebben az országban, aki a válság közepén széttárt karokkal nézi és keresi most a saját, illetve a családja jövőjét? Szerintem maguknak halvány fogalma sincs erről, nem tudják. A maguk szemére is és a sok százezer magyar honfitársam szemére is hályogot rakott az az ember, aki immár tíz éve ül ott, abban a bizonyos piros fotelban, és hiteti el magukkal, mindnyájukkal, hogy ő okosabb mindnyájuknál, hogy ő tehetségesebb mindnyájuknál, hogy ő rafináltabb mindnyájuknál. Pedig csak egy dologhoz ért, de ahhoz igazán, hogy minden tehetséget, amely veszélyt jelent az ő korrupt hatalmára, kiirtson maga körül. De ezt maguk szerintem sokkal jobban tudják nálam. Én azt mondom maguknak, hogy legyenek végre valóban bátrak. Ne úgy és olyan értelemben, ahogy a főnökük mondja maguknak! Legyenek valóban bátrak! Vegyék észre, hogy ez az ország, ez a nemzet valójában milyen jövőt álmodik magának, milyen holnapot akar magának, a gyermekeinek, a szüleinek és a hazájának! Vegyék észre, hogy ez a nép nem uralkodni akar, de szolgálni sem hajlandó tovább! És még valami: vegyék észre, hogy ha ez több lesz kettőnél, ide fognak jönni ezek az emberek, ide, erre a térre, és nem néhány ellenzéki lesz ezen a téren és ebben a Házban, hanem sok ezer és sok tízezer. És nem, nemcsak a jussukat követelik majd, hanem az igazságukat is. Igazságot, szolidaritást és jövőt akarnak majd maguknak ezek az emberek. És igen, azt akarják majd, hogy a maguk hazug és korrupt világa egyszer és mindenkorra véget érjen. Ezt vegyék észre, amíg nem késő! Szálljanak szembe azzal a zsarnokkal ott, a piros fotelban, álljanak a nép mellé, és vonják vissza ezt a költségvetést! Maguk, mind a 133-an. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! Mielőtt bármit mondana - képviselő úr, a stílus maga az ember; a „vigyorgás” kifejezésre mondom. Köszönöm. Öné a szó, államtitkár úr. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr, engedje meg, hogy azzal kezdjem, hogy attól, hogy valami hangzatos, még nem biztos, hogy igaz. Ön rendkívül sok hangzatos kijelentést tett. Nagyon sajnálom, hogy egyetlenegy ténnyel nem tudta ezeket alátámasztani. Tehát én értem, hogy ön keresi a szebb jövőt, mert nem találja meg ott, ahova tartozott, de kérem, hogy azért azt vegye észre, hogy az elmúlt években az a gazdaságpolitika, aminek a költségvetés egy érdemi részét tette ki, azért mégiscsak azt eredményezte, hogy 2010-hez képest 840 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Mégiscsak azt eredményezte, hogy nem egy-két
