Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
3997 megmutatta azt, hogy hazánk a lakosságarányosnál alacsonyabb mértékben részesül a közvetlen irányítású uniós programokból. Ezért tehát úgy vélem, hogy igenis megfelelő támogatásnak kell rendelkezésre állnia azon pályázatok előkészítésére vagy az önerők finanszírozásához, amelyekhez sajnos nem biztosítható mindig önállóan az önerő vagy az előkészítéshez szükséges forrás. Megjegyzem, hogy erről ugyancsak számos alkalommal tárgyaltunk az Európai ügyek bizottsága ülésein. Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg az európai uniós hétéves költségvetést nem tudjuk elfogadni, addig biztos, hogy függőben marad jó néhány kérdés. Itt kell utalni azokra a folyamatokra is, amelyek a járvány miatt, de az új költségvetéstől elvben függetlenül, de mégis szoros egységben haladtak azzal. Itt nagy figyelemre és erőfeszítésekre lesz szükség, hogy eredményeket érjünk el a magyar költségvetésre való kihatása miatt, és úgy hiszem, hogy ezekről is fontos még néhány szót ejteni. A 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretről folyó egyeztetések egyébként hamar összekapcsolódtak a helyreállítási tervvel. Ez utóbbira a május végén megjelent bizottsági közlemény szerint 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 250 milliárd hitel volt tervezve, amely az 1100 milliárd főösszegű költségvetéssel együtt tehát 1850 milliárd eurós csomagot jelent. (15.50) Szép számok ezek. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy sem a kiigazított európai uniós hétéves költségvetés, sem az úgynevezett új tervezet nem előnyös a magyar költségvetés számára. Ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter úr az uniós pénzügyminiszterek keddi videokonferenciáján kijelentette, Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor. A Bizottság a források elosztásánál ugyanis számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt. Olyan valódi helyreállítási programra lenne szükségünk, amely igenis figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdasággal rendelkező országoknak a helyreállítás sokkal nagyobb terhet jelenthet a későbbiekben, mint például Magyarországnak. A Magyarországot - nyugodtan mondhatni - fenyegető brüsszeli döntések ellenére, úgy hiszem, hogy még ebben a bizonytalanságban is tudunk előrelépni, és ezért köszönetet szeretnék mondani a Pénzügyminisztériumnak. Tisztelt Ház! Bárhogy is alakuljon az uniós költségvetés sorsa, fontos leszögezni, hogy nemcsak küzdünk Brüsszelben a jobb magyar pozíció eléréséért, mint tettük ezt - emlékeztetem képviselőtársaimat - a 2014-20-as uniós hétéves költségvetési keret döntését megelőzően, hanem a járvány után még mindig úgy vélem, hogy elég nehéz gazdasági helyzetben is komoly figyelmet fordítunk a fejlesztésekre. 2021-ben a hazai és európai uniós fejlesztések kiadási összessége 3653 milliárd forint lesz, amely kis korrekciót mutat az idei évihez képest, mivel az uniós fejlesztési kiadások a 2020-as 1694 milliárd forintról ’21-ben 1600 milliárd forintra csökkennek. Fontos ugyanakkor az is, hogy a - nyugodtan mondhatom, hogy szívemnek is nagyon kedves - közúti és vasúti fejlesztésekre az idei évhez képest mintegy 90 milliárd forinttal többet, vagyis 387 milliárd forintot fordít a kormány, ugyanis a hazai felhalmozás, költségvetés közúti fejlesztésekre (sic!) 203,7, a vasúti fejlesztésekre pedig 183 milliárd jut. De ne feledkezzünk el a biciklisekről sem, akiknek a lehetőségeit, ha jól tudom, 9 milliárd forintból javíthatjuk. Szűkebb pátriám, Zemplén és Abaúj számára ugyancsak nagyon lényeges a turizmus ügye, és itt említem meg a turisztikai fejlesztési célelőirányzaton szereplő 45 milliárdot, és a költségvetés, ahogy képviselőtársam említette, a „Magyar falu” program keretében pedig 90 milliárd forintot biztosít a kistelepülések fejlesztésére.
