Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):
3967 Rétvári államtitkár úr beszél, ezzel együtt körülbelül 170 ezer forintot keres ma egy idősgondozó, körülbelül 180 ezer forintot keres ma egy gyermekvédelmi dolgozó, tehát ez a helyzet, és ezért nem mennek új emberek a pályára, és van ez a hihetetlen munkaerőhiány, amit a kormány meg tudna oldani, lenne erre pénz, ezer felesleges dologtól lehetne elvenni, de önök nem tartják a szociális szektort fontosnak. Ez látszik onnan is, amit egyszerűen nem tudnak megmagyarázni, eddig sem tudták megmagyarázni, hogy miért nem adják meg az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést, amit nagyon helyesen megadnak az egészségügyi dolgozóknak, a szociális dolgozóknak, akik ugyanúgy részt vettek a járvány elleni védekezésben, akik ugyanúgy járványveszélynek kitéve, rettentő nagy túlóra mellett dolgoztak, ezért ez teljességgel érvelhetetlen. Azt meg szeretném ismételten elmondani, hogy amikor megérvelte Kásler miniszter úr - ezt Maruzsa államtitkár úrnak mondom, ha már mégiscsak ő van itt az EMMI képviseletében -, tehát Kásler miniszter úr úgy beszélt a szociális ellátórendszerben az idősgondozásról, amikor megindokolta, hogy miért nem kapják meg a szociális ágazatban dolgozók az egyszeri bérkiegészítést, hogy azt mondta, hogy egyházi és civil fenntartású intézmények az idősotthonok, amikor az idősotthonoknak körülbelül 30 százaléka állami fenntartású. Tehát a szociális ügyekért felelős miniszter nem tudja, hogy ő fenntart idősotthonokat. Ha ez nem dilettantizmus, akkor nem tudom, micsoda. Ha ilyen hibát követett volna el egy ellenzéki városvezető vagy politikus, az egész Fidesz ezen röhögött volna három hete. Remélem, miniszter úrnak lesz lehetőségem az Országgyűlésben külön is elmondani ezt. Továbbmegyek: a fogyatékosság sem kap kellő forrást ebben a költségvetésben. Vannak jó, költségvetésileg külön támogatott részei a fogyatékosellátásnak, és ennek nagyon örülünk, van a pályázati rendszer, amely kisebb-nagyobb problémákkal szerintem mindenki megelégedésére működik, de alapvetően a fogyatékosellátás sem kap kellő támogatást, főleg nem kap - és erre szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét - a gyógypedagógia, illetve az SNI-oktatás külön nem kap kellő forrást. A gyógypedagógusok átlagbére szintén egy vicc. Egy vicc! Ráadásul a gyógypedagógia, ha már mégiscsak egy nemzeti hagyományokkal felvértezett kormányról beszélünk, a Bárczi Gusztáv az egyik legrégebbi magyar felsőoktatási intézmény, a legnagyobb magyar hagyomány mégiscsak a pedagógián belül szinte a gyógypedagógiában van. Tehát ha valamit lehetne támogatni Magyarországon, akkor ezek az intézmények, illetve például ilyen a Pető Intézet, és rengeteg ilyet lehetne mondani, mégis az SNI-oktatás nem kapja meg azt a költségvetési támogatást, amit meg kéne kapnia, ráadásul ez akkor soha nem lesz így, ha a gyógypedagógiai szakasszisztensi meg a gyógypedagógiai bérek ilyen hihetetlen alacsonyak. Rettentő sok esetben 200 ezer forint nettó alatt kapnak egyetemet végzett, hihetetlen jó szakmai felkészültséggel rendelkező emberek. Szeretnék pár helyi ügyre is rátérni. Talán az egyik legfontosabb, hogy most sok önkormányzatnak módosítani kellett a korábbi költségvetést, és ezért olyan dolgoktól kellett megválniuk, amelyek amúgy nagyon fontosak, és a helyi polgároknak nagyon is jelentős szolgáltatást jelentettek az adójukért. Pár példával szeretnék kezdeni. Nem egy ellenzéki vezetésű városról van szó, hiszen mégiscsak ezen önkormányzatok - a kivéreztetés szót nem használom, mert ezt Banai államtitkár úr nem szereti, azt mondta az előbb - forrásainak a csökkentése, vagy inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy az oly módú átalakítása, hogy neki kevesebb jut - remélem, hogy ez egy megfelelő eufemizmus lesz a kivéreztetés helyett -, tehát ez a fajta új önkormányzati költségvetés nemcsak az ellenzéki vezetésű városokat sújtja, hanem sújtja a fideszes vezetésű városokat is. Úgyhogy kezdjük egy ilyennel, kezdjük például Győr városával! Győr városának polgármestere, Dézsi Csaba András azt mondta, hogy a mobil légszennyezésmérők telepítése Győrben meg fog szűnni, tehát nem lesznek légszennyezésmérők Győrben, mert a költségvetést át kellett alakítania Győr városának, annak a városnak, amelynek amúgy a legnagyobb iparűzésiadóbevétele van Magyarországon, ha ezt lakosságszámra nézzük. Úgyhogy én beadok egy olyan költségvetési módosítót, amivel mobil légszennyezésmérőket telepítünk Győrre. Ez azért nem egy
