Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK):
3963 presztízsberuházásokról beszélünk, ami Orbán Viktor és kormányának a dicsőségét hivatott alátámasztani, csak éppen a mi pénzünkön. Mondok konkrétumokat, mert nyilván ezek érdeklik önöket. A konkrétumok között kezdem azzal, hogy a költségvetési javaslat, ahogy Varga Mihály miniszter úr a prezentáláskor el is mondta, egyszerűsített szerkezetben került elénk, megfeleződött a sorok száma, ahogy ő fogalmazott. Ez valóban így van, összevontak nagyon világos, egyértelmű kategóriákat egy-egy nagyobb csoportban, emiatt aztán magából a költségvetésből már sokszor nem derül az ki, hogy éppen az a sor milyen kiadásokat takar. Nyilván előre megelőlegezem államtitkár úr válaszát, hogy persze, de a kapcsolódó háttéranyagokban azért ott van, és abból ki lehet bogarászni, de legalábbis van egy törekvés arra, hogy ne legyen annyira egyértelmű már, hogy a költségvetés egyes sorai mögött pontosan milyen kiadások vannak. Mondok egy példát: a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány - ez Áder köztársasági elnök úr szíve ügye és alapítványa, nem olyan régen kapott is szép nagy támogatást egy aláírásért cserébe -, szól a javaslat arról, hogy kap majd támogatást ez a bizonyos alapítvány, sok más civil szervezetnek gondolt szervezet mellett, azonban nincs már összeg mellette, korábban ez azért volt, a Miniszterelnökség fejezetén belül találhatjuk ezt például. A Budapest-Belgrád vasútvonal, hogy akkor rátérjek a konkrét, felesleges költések sorolására, a Budapest-Belgrád vasútvonal, amely a korábbi, tavalyi költségvetésben egy önálló soron létezett, ez volt a neve, ma már ez el van dugva, 132 milliárd forintnyi összeget fog kapni ebben a 2021. évben, ennyi a tervezett kiadása annak a beruházásnak, amelyről pontosan tudjuk, hiszen itt, a Ház falai között is és a sajtóban is ezek az információk megjelentek, hogy valójában ez Mészáros Lőrinc és körének gazdagodását szolgálja, teljesen felesleges beruházás, és lopációról beszélünk itt, kedves képviselő úr, aki ideült elém, pontosan erről beszélünk. Itt ragadom meg az alkalmat, az egy külön helyzet, hogy a Gazdaságvédelmi Alap kategóriában szerepel ez a tétel, semmilyen köze nincs ennek a gazdaságvédelemhez; egyébként a Gazdaságvédelmi Alapot javaslom, nevezzük át Mészáros Lőrinc-alapnak, mert minden egyes tétel, ami ott van, az valójában az ő céghálójának és vállalkozói körének a gazdagodását segíti elő. Nézzük a másik felesleges tételt, egy újabb presztízsberuházást. Sokan sokszor elmondták már itt, a Ház falai között is, hogy a Paks II.-beruházásnak így semmi értelme nincs a XXI. században, vannak jobb, hatékonyabb, és ami sokkal fontosabb, hogy olcsóbb és ezerszer zöldebb, környezetkímélőbb megoldások arra, hogy energiát termeljünk. Falra hányt borsó volt minden ilyen érv, minden elemzés, hiszen a jövő évi költségvetésben is 116 milliárd van Paks II.-re betervezve. Ez is természetesen a Mészáros Lőrinc-alap része, ahogy azt az előbb mondtam. Külön kedvencem a kormányzati propaganda és a közmédia támogatása, bizony ám, a közmédiát is én ideveszem. Egészen pontosan nehéz meghatározni a költségvetésitörvény-javaslatban, hogy összességében hány száz milliárdot költünk propagandára. Elhangzott itt korábban, valóban a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetésében van 23,9 milliárd konzultációkra és egyéb kommunikációs kiadásokra, de én, bizony ám, a közmédia 77 milliárdját, de akár a teljes Rogán Antal-féle propagandaminisztériumot, illetve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal költségvetését idesorolom. Bizony ám! Tehát, biztosan mondhatjuk, hogy több száz milliárd forintot költünk el feleslegesen propagandaköltségekre. Végül még egy nagyobb kiemelést tennék, ezek pedig a védelmi kiadások, ha jól számolom, 28 százalékkal történő megemelése egyik évről a másikra. Nekem személy szerint egyébként az is nyugtalanító, ahogy a miniszterelnök úr és a kormánypártok egy háborús retorikát használnak folyamatosan, hogy lőterekre adunk támogatást, hogy a katonai középiskolák hálózata épül, hogy úgy gondoljuk a munkanélküliséget megoldani, hogy menjenek katonának a munkanélküliek. Nekem ezzel az egésszel van komoly problémám, de az, hogy egy világválság idején 28 százalékkal növeljük a védelmi kiadásokat a munkahelyteremtés vagy a kisvállalkozások támogatása, vagy ezer más sokkal fontosabb dolog helyett, az önmagában annyira aránytévesztés, olyan hiba, ami még ebben a magyar szürreális világban is párját ritkítja.
