Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3944 Nézzük meg, hogy a 2009-es válság előtt hogy nézett ki az államadósság! Az európai uniós átlagos államadósság 2008-ban 61,3 százalék - Magyarországon 71,8. 2019-ben, a mostani koronavírus-járvány miatti helyzetben az Unió átlagos államadóssága 80,6 százalék - a tavaly év végi adatok, Eurostat-adatok alapján 66,3 százalék. Tehát míg tíz évvel ezelőtt az akkori válság kitörésekor a magyar államadósság érdemben nagyobb volt, mint az uniós átlag, most pont fordított a helyzet. Tehát ne csak az államadósság szintjét nézzük, hanem nézzük meg mondjuk azt, hogy ennek milyen az összetétele! Az elnök úr, képviselő úr pontosan tudja, hogy korábban a külföldi adósságarány dominált, 53 százalék volt a devizában fennálló államadósság, a lakosság, akinek volt devizahitele, tudja, hogy ez mit jelent - most 20 százalék körül van. A külföldi finanszírozási arány összességében, hiszen forintpapírokat is finanszíroznak, 60 százalék fölött volt, most a 30 százalékot közelítjük. A finanszírozási költség éves szinten, a kamatszolgálat a GDP több mint 4 százalékát vitte el - most nagyjából felezzük ezeket a költségeket. Tehát azt gondolom, hogy az államadósság finanszírozása tekintetében is az elmúlt tíz év sikeréről tudunk beszámolni. Mesterházy képviselő úr az államadósságszámokon túl említette a munkavállalási adatokat. Megint uniós statisztikákat ismétlek, most már nem először: 2010 után az aktivitási ráta Magyarországon a második legnagyobb mértékben növekedett; a munkanélküliségi ráta a közel 12 százalékos 2010-es szintről csökkent. Megint Mesterházy képviselő úrra nézek, a képviselő úr tudja, hogy akkor érdemes talán a válság előtti munkanélküliségi adatokat nézni. Kérem szépen, 2008-ban a munkanélküliségi ráta 7,8 százalék volt, tavaly év végén 3,3 százalék volt. A képviselő úr azt mondja, hogy ez csak azért alakulhatott így, mert külföldön sokan vállaltak munkát, illetőleg a közmunkában voltak emberek. Európai uniós tagállamként szabad a munkavállalók mozgása, de, képviselő úr, azt azért nézzük meg, hogy az elmúlt években, hála istennek, többen jöttek haza, mint amennyien elmentek, a saját döntésük alapján. KSH-adatok alapján a 2019. évben 11 400 fővel többen jöttek haza, mint amennyien elmentek, és a közmunkában lévőknek a száma is csökkent az elmúlt években. Természetesen van még feladatunk, én nem mondom azt, hogy ne lennének olyan országok, ahol magasabbak a fizetések Európában, mint Magyarországon, nem mondom azt, hogy ne lenne még feladatunk az államadósság finanszírozása tekintetében, de azt gondolom, hogy az a bérdinamika, ami a magyar gazdaságot az elmúlt években jellemezte, és azok az államháztartási folyamatok mégiscsak bizakodásra adnak okot. Abban bízom, hogy a mostani koronavírus-járvány miatti helyzetet tudjuk kezelni, és a magyar gazdaság bővülése 2021-től visszaáll arra a pályára, ami az elmúlt éveket jellemezte. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Mint ahogy említettem, Rétvári Bence államtitkár úr következik. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Én is cáfolni szeretném számokkal és tényekkel azt, amit szólamok szintjén az ellenzéki képviselők, Mesterházy és Varju képviselő urak mondtak a szegénységgel kapcsolatban. Az önök által oly nagyon szeretett brüsszeli számokat, Eurostat-számokat szeretném önöknek idézni, ami teljes mértékben cáfolja azt, amit önök mondtak, nevezetesen, hogy növekedne Magyarországon a szegénység az elmúlt tíz évben, hiszen a kormány politikájával, a munkahelyteremtéssel, a munkát terhelő adók csökkentésével pontosan hogy csökkenteni tudta a szegénységet. Nagyon sok dimenzióban nézik ezt az önök által hitelesnek tartott intézetek. Az egyik ilyen a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya. Az önök kormányzásának a végén ez 23 százalék volt az Eurostat szerint, most 8,7. A második a relatív jövedelmi szegénységi arány, ami a mediánjövedelem 60 százaléka alatt keresőknek az aránya, ez is csökkent 14-ről 12 százalékra. Ha ezt a társadalmi juttatások nélkül nézi, ott viszont egy 29 százalékról 19 százalékra való csökkenést tapasztal.
