Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz):
3886 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány mondatban reagálnék is a Nunkovics Tibor képviselőtársam által elmondottakra. Azt állította a képviselő úr, hogy a CO2 kibocsátása 2014 után folyamatosan nőtt Magyarországon. 2018 utolsó negyedévében 5,1 százalékos gazdasági növekedés volt, ezt többször el szoktuk mondani, és ahhoz képest egyébként 0,7 százalékkal csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását. És az a furcsa helyzet állt elő, hogy annak ellenére, hogy nőtt a gazdaság, csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, tehát szerintem ilyen szempontból nyilván ezt érdemes megjegyezni. A költségvetésben ami a klímavédelmet illeti, hiszen ez egy nagyon fontos szempont, a Gazdaságvédelmi Alapon keresztül az energia- és a klímapolitikai modernizációs rendszerek működtetésére van 34,3 milliárd forint biztosítva; gyakorlatilag speciális dolgokat lehet ebből finanszírozni. Viszont ami a költségvetésben szintén bent van, és képviselő úr figyelmét ezek szerint elkerülte, hogy a központi költségvetés alrendszerében a környezetvédelemre 148 milliárd forint van meghatározva, illetve hogy az államháztartási részben, az önkormányzatoknál pedig szintén környezetvédelemre 284 milliárd forint van meghatározva, tehát ezt mind-mind erre lehet költeni. Annak ellenére egyébként, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív hatások világszerte, így hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat. A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért eredmények megvédése, a gazdaság újraindítása és az európai szinten is kiemelkedő növekedési lendület visszaállítása. A krízis idején nem megszorításokra és nem a lakosság megsarcolására van szükség, ahogy azt a baloldali kormányok szokták tenni, hanem olyan gazdaságvédelmi programot kell kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság talpra állhasson. Az elmúlt évek adatai egyértelműen igazolják, hogy a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában, azonban az innováció és a technológia elengedhetetlen eszköze a további fejlődésnek, ahogyan a környezetünk védelme is nélkülözhetetlen a jövőnk szempontjából. Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választotta, és egyike volt azon államoknak, amelyek a klímaváltozás elleni küzdelemben is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Az elmúlt évek kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdaságfejlődés és az energiabiztonság céljai nem ellentétesek egymással, hanem összeegyeztethetőek, sőt egymást erősítő célok is. A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátás, ahogy ezt említettem is, megerősíti, amikor 5,1 százalékos növekedés ellenére az üvegházhatású gázokat 0,7 százalékkal sikerült csökkenteni. A kormány elfogadta a 2050-ig szóló hosszú távú klímastratégia alapelveit. Erre alapozva elkészült az a stratégia, amelynek mentén Magyarország fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést és a társadalmi jólétet veszélyeztetné. Hazánk az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén. 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat. A jövőre való tekintettel a cél a gazdaság klímasemleges átalakítása, az energiaellátás biztonságának megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, az energiaszektor klímabaráttá alakítása, illetve a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése kiemelt célkitűzés. Mindemellett a kormány csaknem 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését, a gazdaság klímasemleges átalakítását célzó beruházásokat, illetve kidolgozásra kerülnek a hazai vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programjai. A klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megkezdődik a zöld államkötvény kibocsátása új, környezetvédelemmel, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos projektek
