Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - NUNKOVICS TIBOR (Jobbik):
3884 soron találja meg az érdeklődő, aki a magyarországi turizmus és ennek jövő évi lehetőségét igyekszik megkeresni. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy a magyar turizmusról beszélhettem, és bízom benne, hogy ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek velem, hogy ez mindannyiunk kincse, mindannyiunk öröme. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Riz Gábor képviselő úr. Megadom a szót Nunkovics Tibor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Itt a mai napon nagyon sok minden elhangzott, de sajnos a klímavédelemről, a környezetvédelemről és úgy általában a zöldpolitikáról elég kevés szó esett. Ezt szeretném én most egy kicsit pótolni, de mielőtt ebbe belekezdenék, még azért pár elhangzott dologra, engedjék meg, hogy reagáljak. Az egyik itt pont Riz Gábor képviselőtársamnak a turizmussal kapcsolatos felvetései, amivel én részben egyet tudok érteni. Tehát az egy nagyon jó dolog, ha Magyarország kincseit be tudjuk mutatni akár belföldi turistáknak vagy akár külföldi turistáknak, nagyon jó, ha ezekből a forrásokból minél több egyéni vagy családi vállalkozás részesül, de azért azt lássuk be, hogy a magyarországi turizmus egyik legnagyobb haszonélvezője egyébként Orbán Viktor baráti és családi köre itt a különböző szállodákon meg balatoni strandokon és különböző ilyen hasonló, csodálatos vendéglátóipari egységeken keresztül. Egy másik nagyon fontos kérdést érintett Harrach Péter, akit én a koránál fogva egyébként nagyon tisztelek, de azt gondolom, hogy a XXI. századi magyarországi munkavállalóknak a mindennapjaira elég kevés rálátása van. Azért arra szeretném felhívni az ő figyelmét így a távollétében is, hogy ő pedig gondoljon bele abba, hogy mondjuk, egy gyári munkásnak, aki a jelenlegi munkatörvény hatálya alá „esik”, milyen a családi élete. Ugyanis erről a két témáról beszélt Harrach Péter zárásképpen, hogy milyen fontos a munkaalapú társadalom, amivel egyébként egyet is értek, és hogy milyen fontos emellett a család. Csak azt felejti el, hogy mialatt dicshimnuszokat zengett a jelenlegi munka törvénykönyvéről, amelyet egyébként tényleg nyugodtan lehet rabszolgatörvénynek hívni, ezt higgyék el nekem - nekem, aki tíz évet dolgozott gyárban, úgyhogy tudom, mik a gyakorlati tapasztalatok, és egyébként mára még rosszabb lett ez a helyzet, hiszen még inkább kiszolgáltatottak a magyar munkavállalók -, pont a családjuktól szakadnak el ezek az emberek a jelenleg hatályos munkatörvényi szabályozásoknak betudhatóan. Az önkormányzatokról is esett szó, Gelencsér képviselőtársam Kaposvárt hozta fel példaként. Nagyon örülök neki, hogy a megyeszékhely így fejlődik, de azt azért tegyük hozzá, hogy rengeteg kistelepülés van Magyarországon, tehát többségében egyébként kistelepülések jellemzik az országunkat, a kétharmadát ezek a települések adják. Pont nemrég jártam egy kistelepülési polgármesternél, aki bizony elmondta, hogy a járványhelyzet miatti elvonások milyen súlyosan érintik az ő településüket, és könnyen akár bajba is kerülhetnek a költségvetésüket illetően. Tehát azért ne csak a nagytelepülésekben gondoljunk, hanem a kisvárosokban, de akár a közepes méretű városokban is, ahol vannak fix bevételek, amelyek be vannak tárazva, azoknak megvan a helye minden egyes évben, és ha ezekből akár csak a töredékét elvesszük, akkor nagyon nehéz helyzetbe hozzuk ezeket az önkormányzatokat, és teljesen mindegy, hogy ellenzéki, független vagy fideszes irányítású önkormányzatokról beszélünk. És akkor a klímavédelemre rákanyarodva: Aradszki András képviselőtársam azt mondta, hogy a CO 2-kibocsátás folyamatosan csökken 1990 óta. Ez tulajdonképpen igaz is meg nem is. Egyrészt 1990-től tényleg elkezdett csökkenni, ami annak tudható be, hogy a privatizáció által mindent eladtak ebben az országban, ami iparnak és nehéziparnak volt nevezhető, külföldi cégekhez kerültek, akik aztán vagy leépítették, vagy egy az egyben be is zárták ezeket a gyárakat. Tehát itt azért tetten érhető ez a folyamat, ezért is jelent meg a CO 2-kimutatásokban egy jelentős csökkenés. Azonban azt hozzá kell tenni, hogy 2014 óta nőtt a CO 2-kibocsátás Magyarországon. Ez egy teljesen hivatalos adat, bárhová fel lehet menni, a KSH-oldalon, de bárhol meg lehet nézni ezeket az adatokat.
