Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
3873 szerint 2021-ben is lesz ilyen „Magyar falu” program -, további önkormányzatoknak fog tudni olyan fejlesztési lehetőséget adni, amely a népességmegtartó erejét, az ottmaradást, az elhelyezkedést segíti; egyáltalán a falusi élet szépségeinek a bemutatásában vagy a mindennapi életben való segítséget tud majd adni minden olyan fejlesztés, amely a „Magyar falu” programon keresztül el fog jutni ezekre a településekre. Itt tehát alapvetően az a lényeg, hogy - függetlenül attól, hogy ki milyen polgármester - a településen, a településeken sorban zajlanak és sorban jönnek létre olyan fejlesztések a „Magyar falu” programon keresztül, amelyek az ott élő emberek mindennapi életében segítenek. Több területről beszéltem már, de a Külügyi bizottság alelnökeként érthető okból egy kicsit a külügyekről, a külügyi pénzügyi helyzetről vagy a pénzügyi, költségvetési lehetőségekről is szeretnék beszélni, különösen azért, mert a járványügyi időszak a Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium működésében egy olyan válságkezelési vagy járványügyi válságkezelési helyzetet is okozott, amely bebizonyította, hogy igenis ennek a minisztériumnak a támogatása és a további költségvetésitámogatás-növelése a következő évben is fontos lesz. Azt tudjuk jól, hogy lecsengőben van a járvány, sokan mondják, hogy ez a járvány első hulláma, nem tudjuk, hogy a második hullám mikor, hogyan, milyen formában érkezhet el, milyen hatásai lesznek, de azt tudni kell, hogy a járványügyi felkészülésben az elmúlt hónapokban a Külügyminisztérium élen járt a védőeszközök beszerzésével, a különböző orvostechnikai eszközök beszerzésével. Azt is tapasztalhattuk, hogy a járványhelyzet miatt megnövekedtek a minisztérium feladatai is, és azon túl, hogy védőfelszereléseket szereztek be külföldről, olyan helyzet alakult ki, hogy külföldön ragadt magyar állampolgárok hazajövetelében is segíteniük kellett a konzuli szolgálatainknak. És azt sem felejthetjük el, hogy ahhoz, hogy a szigorításokat, a különböző korlátozásokat például a határrendészetben, a határokon meg lehessen oldani, fel lehessen oldani, nagyon fontos volt az, hogy a Külügyminisztérium kétoldalú viszonylatban hogyan tudott megegyezni a másik oldal külügyminisztériumával. Most már ott tartunk tehát, hogy a Külügyminisztérium egy olyan járványügyi kezelési, válságkezelési időszakon van túl, amelyben megmutatta azt, hogy fontos lesz az is, hogy a következő időszakban több pénzt kell fordítani a Külügyminisztérium működésére. (18.50) Ez benne is van a költségvetésben, hiszen az inflációt meghaladó mértékben nő a Külügyminisztériumnál a külképviseletek működési költségvetése, és a minisztérium központi igazgatására 1,3 milliárd forinttal jut több mint idén, ami 8 százalékos növekedésnek felel meg. Ebből közel 620 millió forintot fognak kitenni az informatikai fejlesztések és egyéb beszerzések, illetve a Budapesti Európai Ifjúsági Központ üzemeltetése. A külszolgálatokon lévő mintegy 1500 diplomata személyi juttatásaira 3,5 milliárd forinttal fog több rendelkezésre állni az ideinél, ez nagyjából 6 százalékos növekedést jelent. Itt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt tíz évben a kormány nemcsak az oktatásban és az egészségügyben hajtott végre jelentős béremelést, a diplomaták esetében is, mert ha azt nézzük, hogy 2010-hez képest például egy pályakezdő pedagógus bére 80 százalékkal, a mentőápolók átlagfizetése 130 százalékkal lett magasabb a 2010-es baloldali kormányok idejéhez képest, ha visszatérünk a Külügyminisztérium költségvetésére, azt láthatjuk, hogy 2010-ben 21,6 milliárd forint szerepelt a költségvetésnek azon a során, amelyik a külszolgálatot ellátók személyi juttatásait tartalmazza, ma ugyanitt majdnem háromszor annyi, 58,2 milliárd forint áll. Ez azt jelenti, hogy a diplomatáknál is megvan a megbecsülés, ráadásul több olyan előirányzat is szerepel a Külügyminisztérium költségvetésében, amely fontos fejlesztéseket is jelent. Ilyen például a bécsi nagykövetségünk felújításának az előkészítése, a biskeki nagykövetség és a gdański főkonzulátus megnyitásához szükséges infrastrukturális fejlesztés. Az Információs Hivatal több mint 2 milliárd forinttal, vagyis 13 százalékkal több pénzből gazdálkodhat jövőre, mint az idén. Ebből a 2 milliárdból 880 millió forint lesz a béremelés, és kereken 1 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző informatikai eszközök beszerzésére.
