Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):
3865 és a költségvetési bizottságnak látni kell minden pénzügyi mozgást, a költségvetés minden egyes módosítását oda kell vinni a bizottság elé. Önök megteszik ezt, hogy a parlamenti Költségvetési bizottságnak megadják ezt a rangot, hogy a költségvetés előkészítésében részt vehet maga a bizottság, vagy csak azért nem, mert más színű az elnöke? De hát ez mindig is így volt, tehát fideszes pénzügyi bizottsági elnök volt akkor, amikor a baloldal volt a kormányon, és akkor még persze volt Számvevőszéki bizottság is. De mondjuk, a Gazdasági bizottságnak, amely most favorizálva van, én nem látom itt az elnökét, de a Költségvetési bizottság elnöke itt van. Tetszett említeni ezt a tíz évet és a tíz év eredményeit. A XV. kerületi önkormányzatból kiindulva, és a budapesti önkormányzati szövetség elnöke is voltam, ismerem jól ezt a tíz évet. (18.10) Azt gondolom, hogy az önkormányzatok a tíz évnek nem győztesei, hanem nagy vesztesei. Csak vegyük azt, hogy a személyi jövedelemadó elvonása most már a tíz év egyik nagy sikere, óriási pénzt vettek el ezzel az önkormányzatoktól, miközben 27 százalék lett az áfa. Úgy gondolom, hogy lehetne egy másik sort is felsorolni. Ön egy sort sorolt fel. Az a sor így hangzik, ahogy ezt ön elmondta. Úgy hiszem, hogy mindig két oldalról kell megtekinteni egy költségvetést, az elmúlt tíz évet is. (Taps a DK és a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen hosszú nap derekán vagyunk most már talán túl, hogy ha az időkeretekre nézünk. Sok mindenben van vita köztünk, viszont van egy olyan jobbikos módosító, amely mentén szerintem elvárható lenne néminemű egyetértés, éppen azért, mert nem politikai kérdésről van szó. Talán egyetértünk abban, hogy a megszületett gyermekek után járó családi adókedvezmény egy olyan ötlet, bár nem Magyarországról származik, és nem itt vezették be először, ami pozitív lehet, és abszolút egyetértés övezheti. Éppen ezért adtunk be egy olyan módosító javaslatot, amely egyrészt értetlenül áll az előtt, hogy miért jó pár éve fixált összegekről beszélünk, és ezek miért nem követik legalább az inflációt. Ezt szeretnénk egyrészt kiigazítani. Tehát amióta ezt bevezették, az inflációval súlyozott módon lenne értelmes családi adókedvezményt biztosítani. Legalább ennyire érdekelne az - államtitkár úr, 2010-től számolhatunk egy elég derék és derekas kumulált inflációt -, miért van az, hogy bevezetnek egy kedvezményformát, aztán hagyják, hogy ennek a fele, harmada elinflálódjon az eltelt évek során. Ha úgy gondolom, hogy van némi konszenzus akörül, hogy ez egy jó vívmány, ez egy jó döntés, és önök ezzel kampányolnak, a retorikai elemei között megjelenik, akkor miért hagyják ezt elinflálódni? Tehát én arra kapacitálom önöket, hogy keressünk költségvetési forrásokat, könnyen találhatunk egyébként, egy-egy piramisépítés vagy látványberuházás összegének az átcsoportosításával meg lehetne oldani azt, hogy inflációkövető legyen a gyermekek után járó adókedvezmény maximális igénybe vehető összegének a mértéke, tehát ne inflálja el ezt az adott éves infláció minden évben, ne csökkenjen évről évre ennek az összege. Értetlenül állok az előtt, hogy ezt miért nem önök csinálták meg, miért nem önök kampányolnak ezzel, de a módosító bent van, kérem tiszteletteljes támogatásukat hozzá, hiszen az önök egyik egyébként pozitív intézkedését szeretnénk ezzel javítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő kétperces felszólaló Szűcs Lajos képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon! DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):