Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3862 hasonló nagyságú kerületnél 64 fő. Teszik mindezt úgy, hogy a fővárosi feladatok feladatmegoszlása miatt a kerületeknek kevesebb egy kicsivel a feladata, mint a városoknak. Így tehát a vidéki önkormányzatok egyébként a gazdasági lehetőségeik miatt nem tudják azt megtenni, hogy különféle feladatokat kiszerveznek külső cégekhez. Gondolok itt a takarításra vagy a portaszolgálatra. Tehát nekik ez a létszám arra is kell, hogy teljeskörűen el tudják látni a feladataikat. Nagyon sok mindent lehetne még mondani, de az időm véges. Azt szeretném még mondani, hogy mindig, minden évben sok módosító javaslatot nyújtunk be a költségvetéshez, amiket önök általában frakciónként egy szavazással el is dobnak a kukába. De a jövőben sem fogjuk feladni, és úgy gondoljuk, hogy azért vagyunk itt, hogy ezeket a költségvetési módosító javaslatokat megtegyük, ha ez mégoly bosszantó is sok esetben, vagy esetleg nevetséges. Figyelve kormánypárti képviselőtársaimat a mai napon, több esetben láttam, hogy jókat derültek vagy esetleg nagyokat bosszankodtak azon, hogy mi fel merészelünk itt szólalni, de ez a dolgunk: jogunk és kötelességünk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Varga-Damm Andrea független képviselő asszony következik most felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden évben én magam is elneveztem eddig az adott költségvetést. Most egy elég szerény szót fogok mondani: ez most a válság költségvetése. Látható a számokból, hogy a kormányzat kénytelen volt a kialakult humán járvány következtében beálló gazdasági romlást a következő évi költségvetésben valamilyen módon lereagálni, és mind a tartalékképzésben, mind a prioritások meghatározásában eszerint tervezni. A 2020. február 26-i EU-s országjelentésben a következőket olvashatjuk: Magyarország erőteljes gazdasági növekedése értékes lehetőséget kínál arra, hogy az ország jelentős strukturális és intézményi reformokat hajtson végre a fenntartható és hosszú távú növekedés érdekében. A kutatásba, az innovációba, az infrastruktúrába és a készségekbe irányuló beruházások fokozása elengedhetetlen a termelékenység növekedéséhez, és a társadalom egésze számára előnyöket hozó hosszú távú növekedés javításához. Majd végül megállapítja, hogy az állami és magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya magas, de összetétele miatt nem járul hozzá eléggé a termelékenység növekedéséhez. Én azt vártam, amikor benyújtotta a kormány ezt a költségvetést, hogy az ebben az országjelentésben leírt kifogások és megállapítások majd valamilyen módon - még ha ez a válság költségvetése is - arról fognak számot adni, hogy a termelékenység növelése prioritás kell legyen a beruházások megvalósításánál. Az előbb annyira érdekes volt számomra, amikor Gelencsér képviselőtársam beszámolt a 33 kilométernyi autópályáról Somogyban, amin örömmel mentem én is, hiszen fatornyos hazámba, Kaposvárra mentem, igen ám, de azért azt mindannyian tudjuk, hogy egy 3 milliárd forintos kilométerenkénti beruházási költség körülbelül majdnem háromszor annyi, mint amennyibe normálisan, nyugati országokban kerül. Tehát a legnagyobb probléma az, hogy míg a GDP arányában rengeteget költünk beruházásra, mind a megtérülés, mind a beruházásból eredő versenyképesség-növekedés sajnos általában a számokat nem mutatja meg megfelelő fejlődési növekedésben. A magyar GDP, ahogy mostanában nézzük, 170 milliárd dollár körül van. Banai államtitkár úr is elmondta, hogy a 2021-es prognózis 51 000 milliárd forintnyi GDP. Ehhez képest fogok bizonyos prioritásokról beszélni. (18.00)
