Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
3850 kormányuk pénzügyi segítséget ad nekik. Önök, a magyar Országgyűlés kormánypárti képviselői és az önök kormánya által benyújtott javaslat pedig ennek a pénznek, amiről beszélünk… - az egymilliárd euró nagyon-nagyon-nagyon-nagyon nagyívűen is minimum 300 milliárd forint, ez a kétszerese annak, mint amit önök nemhogy adnak, hanem el fognak még pluszban venni az önkormányzatoktól a jövő évben. Azt gondolom, hogy ez teljesen érthetetlen, és nincsen rendben. Különösen fájdalmas, hogy ez a sarcolás nemcsak a ’21. évre vonatkozik, hanem a költségvetési kitekintés szerint 2024-ig fenn is marad. Ezzel lelepleződött a kormánynak az a korábbi állítása, ami szerint az elvonásokra a járvány elleni küzdelemhez van szükség. Ma már világosan látszik, hogy a cél valójában az önkormányzatok kivéreztetése. Tipikus lépés, hogy a lakosság közvetlenül nem érzi meg ezeket az intézkedéseket, ami a kormány számára kettős előnnyel is jár. Egyrészt letagadhatja a kormány, hogy költségvetési megszorításokat hajtana végre a válságkezelés miatt, másrészt csökkennek az ellenzéki vezetésű önkormányzatok forrásai. Ezzel pedig az a cél, hogy azok kevésbé tudják ellátni feladataikat, nem véletlen talán, hogy pont 2024-ig tervezik ezeket az intézkedéseket, a következő önkormányzati választásokig. A ló is kilóg, tisztelt képviselőtársaim, nem csak a lóláb. Az önkormányzatokat érintő intézkedéseket tehát nemcsak a politikai bosszú motiválja, hanem egy számító politikai törekvés is, amivel újra kormánypárti irányítás alá vonnák a ’19-ben elvesztett önkormányzatokat, csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, mint ahogy azt számtalanszor elmondtuk önöknek, a helyzet nem így van. A helyzet nem arról szól, hogy ellenzéki vezetésű önkormányzatokat önök ezzel az intézkedéssel hátrányos helyzetbe hoznak. Ezzel az intézkedéssel önök a településeken élő magyar embereket hozzák hátrányos helyzetbe, függetlenül attól, hogy melyik pártra szavaztak. Minden egyes városban, minden egyes kisvárosban, akár kistelepülésen, ahol nem a Fidesz jelöltjei nyertek, ott is szép számban élnek az önök szavazói is, és önök ezektől az emberektől is elveszik a lehetőséget, hogy önmaguk döntsenek a saját sorsukról, és hogy bizonyos szolgáltatásokat vagy bizonyos, akár munkahelyeket megtarthassanak, vagy helyi támogatásokat fenn tudjanak tartani, hiszen nyilvánvaló, hogy ha az önkormányzatok bevételei ilyen módon csökkennek, annak valamilyen módon az emberek fogják meginni a levét. Ami az MSZP javaslatait illeti, tisztelt képviselőtársaim, mi az önkormányzatokra erőforrásként tekintünk, és azt gondoljuk, hogy az ország újjáépítésének, a válság utáni újraindításának egy nagyon komoly erőforrása és kulcsa is lehetne, és mi erre teszünk javaslatot, hogy az önkormányzatokat és a munkahelyteremtést kössük össze. A válság után valószínű, nem térünk majd vissza ugyanahhoz az életmódhoz, mint ’19 végén vagy 2020 elején ismertük, ezért új szerepet kell vállalnia a magyar államnak, hogy újjáépüljön Magyarország. Minden korábbinál nagyobb szükség van a szabad önkormányzatokra ebben a munkában. A helyi erőforrásokra és partnerségekre építő területi fejlődéshez érdemi erőforrásokat és kompetenciákat kell rendelni. Azt akarjuk, hogy a települési önkormányzatok feladatellátási, gazdasági és szakmai önállósággal rendelkezzenek mindazon közszolgáltatások megszervezésében és működtetésében, amelyek a helyben lakó emberek életének meghatározó feltételei. Ilyen az oktatás, a szociális ellátás szervezése és működtetése is. Követeljük, hogy az önkormányzatok kapják meg a kötelező feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből. Újjáépítési programra van szükség, amely nemcsak átmeneti támogatást, közmunkát, hanem hosszú távú értéket is teremt és munkahelyeket biztosít. A gazdasági válságot mindenki megszenvedi, és mindenkitől alkalmazkodást követel, de egyben lehetőség is egy új életre. A jelenlegi technológiai viszonyok mellett Magyarország lakásállományának energiaigénye 40 százalékkal csökkenthető, ami jótékony hatást gyakorolna az energiabiztonságra, az energiaimportkitettségre, a légszennyezettségre, az emberek egészségére. Ezért jelentős lakossági ingatlanokat célzó állami energetikai korszerűsítési programra teszünk javaslatot, 2020-ban 250 milliárd, 2021ben 500 milliárd forint felhasználásával, ami munkahelyeket is teremt, és mérsékli a válságban lévő építőipar nehézségeit.
