Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3846 növénytermesztésnél több mint 67 százalékos, az állattenyésztésnél pedig több mint 60 százalékos eredményt ért el ezen időszak alatt. S hozzá kell tenni, a baloldal ilyenkor mindig azt mondja, hogy na, jó, jó, de hát az európai uniós források is kellettek ehhez. Nem kérdéses, kellettek, csak azokat jól kellett tudni felhasználni, nagyon célirányosan kellett a hasznosulásukat biztosítani. De legyünk őszinték, hogy e nagy tömegű uniós forrás mellett a hazai források is jelentősek, hiszen közismert, hogy az Európai Unió néhány agrárágazatot nem támogat, ezt a szabad versenyre bízza, és bizonyos korlátok között a nemzeti költségvetésből engedi meg ezek támogatását. Hadd említsek itt is adatokat. 2010-ben ilyen, az Unió által nem támogatott terület például a baromfi-, a sertés- és az állategészségügyi terület. A baromfiágazat támogatása 2010-ben 4 milliárd forint, 2019ben pedig 15 milliárd forint, a sertéságazat támogatására 2010-ben 6 milliárd forint, 2019-ben 22 milliárd volt, az állategészségügy támogatása pedig a 2010-es 4,5 milliárdról 14 milliárdra nőtt, és ezek az összegek továbbra is szerepelnek a 2021-es költségvetésben. Itt visszatérek az EU 2013-2020-as pénzügyi támogatási időszakára, amikor 1300 milliárd forint állt a vidékfejlesztési program rendelkezésére. Gyakorlatilag egy kifutó, lecsengő programról van szó, amelynek az egyik legfőbb ismérve, hogy szinte biztos, hogy a teljes összeg lehívásra fog kerülni a magyar gazdálkodók részéről. Ez azt jelenti, hogy 1300 milliárd forint EU-s támogatás érkezett a gazdálkodókhoz, de rögtön tegyük hozzá - az irigyeket itt szeretném tájékoztatni -, hogy ugyanekkora forrást kellett a gazdáknak a saját zsebükből hozzátenni, mert ezek a vidékfejlesztési támogatások általában 50 százalékos intenzitásúak. Ez azt jelenti, hogy e hét év alatt mintegy 2700 milliárd forint befektetés valósult meg, és részben valósul meg most is az utolsó évek viszonylatában a mezőgazdaságban. Az elmúlt időszakban ez 180 ezer kérelmet jelentett, tehát igen intenzív volt. Rendkívül széles, közel negyven területre lehetett pályázni. Nem volt olyan terület, amelyet ne mozdított volna meg a pályáztatás lehetősége. Nem kérdéses, hogy a felhasznált források döntő többsége beruházási célú, ezáltal vagy vidéki munkaerő-megtartó képességet jelentett, vagy pedig egyben munkahelyteremtő lehetőséget is magában hordozott. S hadd említsem meg, mert szinte már nem beszélünk róla, a 27 százalékos élelmiszeráfát. Amíg ennyi volt az élelmiszeráfa, addig nap mint nap elmondta a baloldali ellenzék, hogy borzasztó, tarthatatlan, feketegazdaság, nem bírják megfizetni a nyugdíjasok az ilyen magas áfával terhelt élelmiszereket, s a többi s a többi s a többi. 2014 óta folyamatosan elindult a legtipikusabb alapvető élelmiszerek áfacsökkentése. Azért mondom, hogy emlékezzünk erre is, mert a szidást könnyen kapja a kormány, de amikor valamit pozitívan teljesít a társadalom érdekében, akkor az a legritkább, hogy valaki azt mondja, ezt viszont jól csinálta a kormány és egyetértünk vele. Így aztán a sertés, a baromfi, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a hal, a friss tej és a tojás áfája 27 százalékról 5 százalékra került lecsökkentésre, természetesen annak minden hozamával. A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdése, hogy GMO-mentes növénytermesztést szeretnénk a továbbiakban is vinni. Aki ezzel a területtel foglalkozik, az tudja, hogy nemcsak a növénytermesztést, hanem az állatok etetésére szolgáló takarmányokat is GMO-mentessé szeretnénk tenni. Ez már egy sokkal izgalmasabb kérdés. Ezt ma még nem tudjuk megtenni. A fehérjenövényekből importra szorulunk, és ezek mind GMO-sak, különösen a szójabab. Ezt döntő többségében DélAmerikából importáljuk, és sajnos GMO-s termék, ezért nem minden állati végtermékre, feldolgozott élelmiszerre lehet ráírni, hogy GMO-mentes, mert amely állatokat GMO-s takarmánnyal etettek, ott ez a minősítés értelemszerűen nem szerepelhet. Ugyanakkor a teljes magyar köztermesztésbe került gabonafélék és takarmányfélék, amit Magyarországon termeltek, már mind GMO-mentesek az ismert magyarországi tiltás miatt. E tekintetben az elsők között voltunk Európában, és ma már tendencia, hogy ezt továbbra is megtartsuk. Egy nagyon komoly agrárkárenyhítési rendszer került kidolgozásra, amelynek az egyik lábaként néhány év óta egy jégkárokat enyhítő, illetve elhárító rendszer is beüzemelésre került. Ilyen kondíciókkal tud ma a magyar mezőgazdaság dolgozni.
