Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
3832 szerint 2021 végére a GDP arányában várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról az államadósság, míg az államháztartás hiánya az elmúlt évekhez hasonlóan jövőre sem fogja meghaladni a GDP 3 százalékát. Hozzá kell tennem, minden olyan ágazatban - gondolok itt az egészségügyre, az oktatásra, a honvédelemre -, amely a magyar emberek életét, az ország stabilitását, gazdasági stabilitását szolgálja, csak magasabb összegű kiadásokra kerül sor 2021-ben a tervezés szerint. Például az egészségügyi célokra 2021-ben 2115 milliárd forint fog rendelkezésre állni, amely 156 milliárd forinttal több, mint az idei évben biztosított források. Tehát annak ellenére, hogy elég nehéz helyzetben vagyunk most, a 2021-es költségvetés optimista, nem csökkentő, nem megszorító jellegű arculatot vett föl, hanem továbbra is biztosítja azokat a forrásokat, amelyek az alapvető feladatok ellátásához szükségesek. (15.20) Külön kell hangsúlyoznom, hogy egyre fontosabb tétel itt a XXI. század húszas éveiben a rend és a honvédelem területének finanszírozása. Erre azért van szükség, mert azt lehet látni, hogy mind a migrációs helyzet, mind pedig az ahhoz kapcsolódó védekezési eszközök kezelése fokozottabb erőfeszítéseket igényel, és fokozottabb erőfeszítéseket igényel a honvédelem fejlesztése, már csak azért is, mert erre vonatkozóan mint az atlanti szövetség tagja, kötelezettséget vállaltunk, hogy megfelelő minőséggel tudunk hozzájárulni a közös katonai, védelmi politikához. Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy mindezek figyelembevételével általánosságban el lehet mondani, hogy a költségvetés tervezetének számai biztatóak, és arra adnak reményt, hogy ha ez megvalósul - márpedig erre sok biztatást kapunk különböző szakértői fórumoktól -, akkor a magyar gazdaság nemhogy vissza fog esni 2021-ben, hanem újra képes lesz visszatérni a 2019-es növekedési pályára, amely időszak alatt Európa negyedik vagy harmadik legjobban fejlődő gazdasága volt. Emellett hozzá kell tennünk, hogy például az Euronews jobboldalisággal nem vádolható írásai szerint is az egyik legnagyobb mértékben csökkent a szegények száma hazánkban. Tehát ma már nem vagyunk azok között az európai uniós tagállamok között, az öt tagállam között, ahol a leginkább veszélyeztetettek az emberek a szegénységbe visszakerüléssel, illetve ahol a szegénységből való kitörés a leginkább lehetetlen számukra. Meglepetésre ezen országok között olyanok szerepelnek, mint Görögország, Spanyolország, Olaszország, és ha jól emlékszem, Litvánia. Tehát ezek között nincs ott Magyarország. Ez gyökeresen ellentmond az ellenzéki forgatókönyveknek, az ellenzéki tirádáknak, mert e tekintetben az Európai Unió által is jó teljesítményt tudott nyújtani Magyarország az elmúlt háromnégy évben, amelyhez természetesen kellett a gazdasági növekedés, a szociális érzékenység, a munka világának megerősítése, ahogy említettem, 70,3 százalékos volt a foglalkoztatási ráta 2019ben, ami annak a méltó igazolása, hogy ha munka van, minden van, és ha minden van, tehát munkát tudunk adni az embereknek, akkor az a legfontosabb eszköze, a legfontosabb feltétele a szegénység leküzdésének. Annak ellenére mondom ezt, hogy mindannyian tudjuk, nagyon fontos dolog az, hogy felzárkóztatási programokkal segítsük a leszakadó társadalmi rétegeket ahhoz, hogy ők is ki tudjanak kerülni a szegénység rabságából. Fontosnak tartom megemlíteni, ha már az elmúlt időszakban komoly vita volt a klímavédelemről, hogy áll a klímavédelemhez, az energetikához a beterjesztett költségvetési javaslat. Azt el lehet mondani, hogy a magyar kormány az eddigi tevékenységei során, ha 2010-től nézzük az eseményeket, a klímavédelem és az energetika CO2-mentes átmenetében a cselekvés oldalára állt, a parlament elfogadta a nemzeti éghajlatváltozási stratégia második változatát, és elfogadtuk a klímavédelmi törvényt is az elmúlt időszak alatt. Fontos azonban kiemelni azt, hogy miképpen jelennek meg ezek a klímavédelmi és energetikai célok a költségvetési javaslatban. Azt hozzá kell tenni, hogy ennek a klímavédelemnek, energetikának és közlekedésnek a kiemelt szakpolitikai céljai az energiahatékonyság, az energiatakarékosság ösztönzése, az energiaracionalizálás, az energiaszektor klímabarát átalakítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése, hasznosításának ösztönzése, illetve az energetikai innovációban rejlő és a klímaváltozáshoz
