Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
3823 Ehhez még talán három ilyen előzetes gondolatot hadd tegyek hozzá, hiszen ön is és több képviselőtársa is beszélt erről! Én nem látom azt a hatalmas biztonságot ebben a tervezésben. Minden évben azt mondták, hogy a transzparencia, a biztonság meg az előreláthatóság növekszik azzal, hogyha minél korábban fogadják el a költségvetést, sokan el is fogadták ezt az érvelést. Én magam ezt azért vitattam, hiszen állandóan jelentős mértékben módosítják a költségvetési számokat, tehát nem sokkal vagyunk átláthatóbbak, sőt, és nem kiszámíthatóbb a magyar költségvetés azáltal, hogy korábban fogadják el, mint az ezt megelőzően az elmúlt években szokás volt; sőt egy ilyen krízishelyzetben, egy ilyen válsághelyzetben, amikor nem tudjuk kiszámolni, hogy a világgazdasági környezet, a magyar gazdasági hatások, más országok Magyarországra, a magyar gazdaságra gyakorolt hatása mennyire lesz erőteljes, mikor milyen mértékben érint bennünket, talán egy ilyen helyzetben még inkább indokolt lett volna egy kicsit a türelem, a várakozás, hogy minél biztosabb számok alapján lehessen a magyar költségvetést tervezni. A másik - és talán erről is érdemes szót váltani, vagy ezt is érdemes idetenni az asztalra a vita közben -, hogy jelentős különbség van, tisztelt képviselőtársaim, a Magyar Nemzeti Bank forgatókönyve és a Pénzügyminisztérium, tehát a magyar kormány forgatókönyve között, konkrétan, ha jól emlékszem, 7 százalékos eltérés van, ami - az államtitkár úr pontosan tudja - több száz milliárdos eltérést jelent az előrejelzésekben. A Magyar Nemzeti Bank elnöke folyamatosan arról értekezik, hogy itt ez egy W típusú válság lesz, hogy lemegy a magyar gazdaság, visszapattan, és mivel annyira fantasztikus volt itt eddig minden, mint a csuda, ezért tulajdonképpen nagyon meg sem fogja érezni Magyarország ezt a válságot, eközben a pénzügyminiszter ennél sokkal óvatosabb becslést tett le az asztalra. Hogy őszinte legyek, szerintem racionálisabb Varga Mihály megközelítése, mint Matolcsy úré, bár biztos, hogy mindenki jobban örülne, hogyha Matolcsynak lenne igaza, hiszen az azt jelentené, hogy a magyar gazdaság könnyebben, sőt szinte veszteségek nélkül vészeli át ezt a válsághelyzetet, de mégiscsak azt gondolom, hogy egy ilyen esetben, egy ilyen költségvetési tervezéskor, ilyen külső körülmények okán talán a nagyobb óvatosság bizony indokoltabb lenne. A következő, amivel kapcsolatban még megjegyzést szeretnék tenni, korábban hangzott el, amit majd az államtitkár úr biztos segít összerakni. Ugye, azt mondjuk, hogy nincsen hitelfelvétel, tehát nem bővül az államadósság, a GDP viszont csökken, a bevételeink csökkennek, a kiadások növekednek, és nincsen megszorítás. Ez a matematika vagy a közgazdaságtan mai állása szerint így nem lehet, kivéve, hogyha az állam nyerhet valahol a lottón. Az tehát nem lehet, hogy a bevételeink csökkennek, növeljük a kiadásainkat, mindenre több pénz lesz, mind az előző évi költségvetésben, nem veszünk fel pluszhitelt, tartjuk a GDP-arányos deficitcélt, és az államadósság sem fog növekedni. Én azt gondolom, hogy ebben valahol azért - angol kifejezéssel - a wishful thinking, a reményteljes gondolkodás biztos hogy megjelenik, de valószínű, hogy azért ennél sajnos bonyolultabb lesz a következő évünk, és egészen biztosan ez az évünk is. Arról nem is szólva, hogy amikor önök arról beszélnek, hogy nem veszünk fel hitelt, akkor azért három-négy körülményre vagy tényre hadd hívjam fel az önök figyelmét. Az egyik a paksi hitelfelvétel, hiszen látható módon a paksi projekthez nagy várakozásokkal áll a kormány, ugyanez igaz a Belgrád-Budapest vasútvonalra, az egyik mintegy 3000 milliárdos hitelfelvétel, a másik egy 750 milliárd körüli hitelfelvétel; igaz, nem IMF, ez tény és való, hanem az egyik Oroszország és Putyin, a másik pedig a Kínai Kommunista Párt, tehát tény és való, hogy ez jelentős különbség, már csak azért is, mert mondjuk, például az IMF-nél meg az Európai Unióban Magyarországnak van szava, mert tagsággal bírunk, míg, úgy tudom, Kínában és Oroszországban még nincs ilyen beleszólásunk a gazdasági döntésekbe. Illetőleg azért volt egy 4 milliárd eurós államkötvénykibocsátás - talán az államtitkár úr is beszélt róla korábban -, és ha jól értettem a miniszterelnöknek a szavait, tervezi az Európai Unió által biztosított hitelfelvételt is. Ezt csak azért akarom leszögezni, hogy azok a fideszes és KDNP-s - hogy mondjam? - megszólalások nem a frakcióvezető úr, hanem a kollégája részéről, amelyek szerint tulajdonképpen azért fantasztikus ez a költségvetés, mert önök
