Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
3821 Itt kell megemlítenem a jobb- és baloldal szemlélete közötti különbséget, amikor a munkáról beszélünk. Mi azt mondjuk, hogy a munkajövedelem biztosítása a legjobb szociális juttatás is, hiszen az a régi mondás, hogy a jó gazdaságpolitika a legjobb szociálpolitika, ebben az esetben igaz. Nem mondjuk azt, hogy segélyre soha nincs szükség, de azt kimondjuk, hogy segélyezésre csak krízishelyzetben van szükség. A krízishelyzet lehet permanens persze, ha valaki fogyatékos, de adott esetben, ha elveszti a munkahelyét, és amíg nem tud újat szerezni, akkor az átmeneti időszakban átmeneti segélyezést igényel. Azonban ha valaki arra rendezi be az életét, hogy ő segélyből éljen, az a dolgozó és dolgozni akaró emberek eltartására számít, márpedig ez a társadalmi igazságosság ellen van. Ennek a csomagnak, tehát a Gazdaságvédelmi Alapnak a legfontosabb eleme a munkahelybiztosítás, annak megvédése és megteremtése. Engedjék meg, hogy egy kicsit még elidőzzek ennél a kérdésnél, tehát a gazdaságpolitikánál. Ha visszatekintünk a járvány előtti időszakra, akkor azt kell látnunk, hogy egy kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért ez a járvány. Az államháztartás hiánya mindig a referenciaérték alatt volt, 2019-ben 2 százalék, az adósságráta a GDP 66,33 százaléka, és 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a GDP. Hozzá kell tennünk azt, hogy beruházási szempontból is csúcsot döntöttünk az elmúlt évben. De tegyük hozzá, hogy reményeink szerint a 2021-es költségvetés biztosítani fogja azt, hogy a GDPnövekedés ismét 4 százalék fölött legyen. Ami a munkahelyeket illeti: valóban 840 ezerrel dolgoznak többen, mint tíz évvel ezelőtt, és a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt az elmúlt évben. Ha túllépünk az előbb említett gazdasági kérdéseken, előtte még egy utalást hadd tegyek arra a vitára, amibe nem szeretnék beleszólni, de ebben az esetben, azt hiszem, hogy alaptalan volt a szakszervezetek félelme a munkatörvénykönyv módosításával kapcsolatban. Én a kétéves munkaidőkeretre utalok. Gondoljanak bele, hogy valaki két-három hónapig nem tudott dolgozni, és az a veszély fenyegette, hogy a munkaadói el fogják bocsátani. Ebben az esetben a munkaadónak két lehetősége volt: vagy valóban elbocsátja a munkavállalóját, vagy pedig saját tartalékának a felhasználásával megőrzi, annak reményében, hogy a következő évben éppen a munkaidőkeret felhasználásával behozza a lemaradást, és ezzel nemcsak a saját cégének a nyereségét biztosítja, hanem a munkavállaló jelen esetben történt munkahelyvédelmét is. Tehát ilyen értelemben ez a törvény mindkét felet szolgálta. (Folytatás a 138/2-ben!) • 2018-2022. országgyűlési ciklus • Budapest, 2020. június 10. szerda • 138/2. szám Országgyűlési Napló S akkor, ha megengedik, a családtámogatásra térnék át, mint a harmadik nagyon fontos és nagy költségvetési forrást biztosító keretre. Itt 2295 milliárd forintról van szó. Milyen érték jelenik meg? - ebben az esetben is tegyük fel ezt a kérdést. Azt kell mondanunk, hogy a család értéke, ami megfelel az emberi természetnek, hiszen az ember közösségi lény, és a közösségekben találja meg az egyén is önmaga érvényesülését és kibontakozását. S az ilyen legkisebb természetes közössége a társadalomnak a család, tehát az egyén számára is fontos.
