Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3813 Én azt gondolom tehát, hogy ez a gazdaságpolitika a számok alapján, a ténybeli adatok alapján sikeres volt, és ez ad támaszt nekünk arra, hogy ennek a gazdaságpolitikának a főbb irányait, a főbb vonalait vigyük tovább 2021-ben, értelemszerűen alkalmazkodva a mostani helyzethez. Ennek a gazdaságpolitikának és a ’21-es költségvetésitörvény-javaslatnak a fókuszában a munkahelyteremtés áll. Hosszú vita. Mi nem hiszünk abban, hogy egy alapjövedelem vagy a munkanélküliség finanszírozása segítséget jelentene. Azt gondolom, épp az imént említett számok szolgálnak tanulságul a tekintetben, hogy az a gazdaságpolitika, ami 2010-től a foglalkoztatásra ösztökélt, ami a segélyek helyett munkát kínált, igenis sikereket eredményezett. Éppen ezért ezt a politikát nem kívánjuk megváltoztatni, ezért szerepel a Gazdaságvédelmi Alap 2555 milliárd forintos összeggel, és éppen ezért a mostani válságra válaszul nem a munkanélküliségi segély összegét vagy időtartamát szeretnénk megnövelni, hanem azt akarjuk elérni, hogy minél kevesebben legyenek munkanélküliek, akik pedig munkanélküliek lesznek, azoknak teremtsünk munkalehetőséget. A vezérszónoki hozzászólások között az hangzott el, hogy ez a munkahelyteremtés az állam részéről csak a közmunkában vagy a honvédségnél érhető el. Megint nézzük meg az adatokat! Segíthet a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2020. évi költségvetési törvény módosítása is: egyértelmű, hogy a versenyszférában fókuszálunk új munkahelyek teremtésére. Csak a Külügyminisztérium majdnem normatív jellegű támogatási rendszerénél 806 vállalkozás adott be támogatást, 806 vállalkozás kap támogatást mintegy 170 milliárd forintos állami segítség mellett, legalább ugyanekkora beruházást vállalnak, és a foglalkoztatottak megőrzését. Ez csak egy program a közül a számos program közül, ami alapvetően a versenyszférára fókuszál. És igen, nem mindenki tud a versenyszférában elhelyezkedni. Számukra alternatív lehetőség lehet az állami körben történő foglalkoztatás. Ami pedig a munkaerőpiacon végbement folyamatok azon részét illeti, mely szerint ezek a változások csak a társadalom 10 százalékának jelentenek előrelépést, az hangzott el, hogy a társadalom 90 százaléka rosszul jár, ezt megint sarkosan vissza kell utasítanom. Önmagában a munkanélküliségi számok alakulása azt mutatja, hogy azok, akiknek korábban nem volt munkájuk, most munkát tudnak vállalni, de ezen túl a jövedelmi kategóriáknál látott változások is ezt támasztják alá. Hadd mondjam a legalacsonyabb keresetűek fizetésének a változását, a minimálbér változását. A minimálbér nettó összege, az esetben, hogyha valakinek nem volt gyermeke vagy nincs gyermeke, 77,7 százalékkal növekedett 2010-2020 között. Ha az inflációt figyelembe veszem, akkor a reálnövekedés 42 százalék. Ha valakinek három gyermeke van, és minimálbéren dolgozik, akkor az inflációval korrigált reáljövedelem-növekedés közel 108 százalékos. Vagyis az alacsonyabb fizetési kategóriákban lévőknél is a foglalkoztatás esetén, tehát foglalkoztatottak tekintetében nagyon jelentős reálkereset-növekedés valósult meg. Mit üzen ez a költségvetés a magyar családoknak, a fiataloknak? - hangzott el a Jobbik soraiból is. Azt üzeni, hogy ha valaki dolgozni szeretne, akkor dolgozni tud, és van arra reménye, hogy a jövedelme reálértelemben is növekedni tud. Azt üzeni a fiataloknak, hogy ha dolgozni szeretnének és tudnának, és családot szeretnének alapítani, gyermekeket akarnak vállalni, akkor a kormány megadja azt a segítséget, amely a gyermekvállaláshoz vagy az otthonteremtéshez szükséges. Éppen ezért vezettük be a családvédelmi intézkedéseket, az otthonteremtési támogatást, és azt gondolom, hogy ennek is köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján például tavaly többen jöttek haza, mint amennyien mentek el. (Dr. Brenner Koloman közbeszól.) Ez a gazdaságpolitika és ez a költségvetés-politika azt üzeni, hogy a fiataloknak megéri itthon maradni. Az nem kérdés, hogy Európában vannak olyan országok, ahol a jövedelemszint magasabb. De, kérem, azért azt nézzük meg, hogy milyen változások történtek a jövedelmeknél 2010 óta, ha úgy tetszik, milyen a bérdinamika, és nézzük ezt is meg, hogy a bérek mellett a fiataloknak, a családot alapítóknak milyen támogatások álnak rendelkezésre, akár új ingatlanok vásárlásakor, építésekor, akár a gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatási területeken.
