Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
382 dolgozható vagy egészségüggyel foglalkozható polgármestereknek? Akkor adjunk többet! Azt sem hiszem, hogy ez olyan nagy problémát okoz. De miért kell a szakmák között különbséget tenni? Akkor ez engem érdekelne. Akkor aki tervező, az miért ne tervezhetne? Nekem van például fideszes polgármester ismerősöm, aki tervező; hát, akkor adjuk meg neki a lehetőséget, hadd tervezzen! Miért? Miért ne tervezhetne?! Ezt most nem értem. Tehát alapellátás… Illetve amit az önkormányzat finanszíroz, ott ne tervezhessen, egyébként hadd tervezzen! Vagy ha valaki esetleg ügyvéd, akkor hadd ügyvédkedjen mellette! Miért ne?! Miért ne foglalkozhatna joggal?! Tehát nagyon kedveljük az ilyen törvényjavaslatokat, amelyeket önök benyújtanak itt nekünk, és a kétharmad kétharmad, tudjuk, ezt mindig megkapjuk, és majd most jól le leszünk tolva, hogy miket beszélünk itt, de hát, uraim és hölgyeim, rettenetesen kilóg a lóláb megint. Ez megint egy olyan törvény, amelyet nehezen vesz be az ellenzék gyomra, és gondolom, majd a frakcióvezető úr is megerősít engem ebben, hogy ezt az LMP-frakció biztos hogy nem fogja támogatni. Tehát ne csináljuk már ezt, hogy most hogyha holnapután megint történik valamilyen egyéni érdek, akkor önök újabb törvényt hoznak! Természetesen ezt mindig úgy teszik, hogy képviselők nyújtják be általában, hogy nehogy legyen róla bármiféle vita (Nacsa Lőrinc: Itt a vita! Itt a vita!), társadalmi egyeztetés vagy ilyesmi. Most itt a parlamentben mi elmondhatjuk a véleményünket, nevetünk, dühöngünk ki-ki a vérmérséklete szerint, aztán majd jön a kétharmados szavazás, lenyomták a torkunkon, és hurrá, ismét meg van ígérve valakinek valami, ami be van tartva. Ez a sorsunk. De azért elmondjuk a véleményünket, merthogy ez így nagyon nem jó, tisztelt hölgyeim és uraim. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Most pedig Keresztes László Lóránt képviselő úr, parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, ne legyünk annyira szigorúak, mert ezt nagyjából bejelentették már a választás előtt, hogy ilyen módon tudtak csak esélyes jelöltet castingolni Győrben, hogy megígérték neki előre, hogy ezt a törvénymódosítást, abban az esetben, ha megnyeri a választást, megteszik. Ezzel együtt ne számítsanak rá, hogy támogatjuk, mert mi azt gondoljuk, hogy nem lehet egy választás szabályait utólag, visszamenőleg a választás után módosítani, ez semmiképpen nem elfogadható. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Igazából én nem is erre szeretnék rákérdezni - ezt nagyon sokan elmondták képviselőtársaim közül, hogy ez a lex Dézsi tulajdonképpen -, én kihasználnám azt, hogy itt van a politikaterületnek a felkent államtitkára, Pogácsás államtitkár úr, és szeretném őt megkérdezni. Nekem van egy aggodalmam, konkrétan jogi aggodalmam a törvényjavaslat kapcsán, és itt nézek az előterjesztő képviselőkre, hogy magyarázzák meg a szituációt. Tehát konkrétan a törvényjavaslat 28. §-a változik egy új (2) bekezdés beiktatásával, amely arról szól, hogy ha listán mandátumot szerzett a képviselő, és nem veszi fel a megbízólevelét, akkor ne jöjjön létre képviselői megbízatás, és úgy lehessen rá később tekinteni, hogy ő a listán szerepelt, tehát akár kiadható legyen neki a mandátum. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy ez ellentétes a megmaradó (1) bekezdéssel, amely pedig arról szól, hogy megválasztással keletkezik a megbízólevél, tehát magával a szavazással, a szavazás lezárultával létrejön a képviselői jogviszony tulajdonképpen, és a megbízólevél át nem vétele a mandátumról történő lemondásnak tekinthető, tehát magyarul: a képviselői mandátum a választással, a szavazással jön létre. Nagyon úgy tűnik nekem, hogy ez nagyon súlyos ellentmondás az új (2) bekezdés és a megmaradó (1) bekezdés között. Egyébként hogyha a megmaradó (1) bekezdést módosítanák ilyen módon, akkor az jó eséllyel alaptörvény-ellenes lenne, tehát ez a megoldás nyilván nem volt túl kézenfekvő.
