Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3796 Tisztelt Országgyűlés! A szegénység felszámolásának egyik leghatékonyabb eszköze az esélyteremtő oktatás megteremtése. De ha van harc, amit a Fidesz komolyan vett az elmúlt tíz évben, az az oktatás és közvetetten a magyar fiatalok jövője ellen indított háború. A plakáton lévő ellenségek sokszor váltakoztak, a bankoktól kezdve az államadósságon át, Soros Györgyön keresztül az egyébként a Fidesz által is támogatott brüsszeli vezetésig, de a kormány mindeközben soha nem lankadó lelkesedéssel verte szét a magyar oktatást. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány támadás érte a magyar oktatást az elmúlt években, mert volt itt minden, a forrásmegvonástól kezdve a röghöz kötésen át egészen a tandíjig. Igen, a tandíjig, pedig emlékeim szerint pont önök küzdöttek hangzatos szavakkal a tandíj ellen. Ma az oktatási rendszer ezer sebből vérzik, az egyik legnagyobb probléma mégis az oktatás szereplőinek méltatlan helyzete. Ma az oktatási rendszerben ugyanis méltatlan helyzetben van a diák, a szülő, de legfőképpen a pedagógus. A költségvetés vesztesei maradnak a pedagógusok. A költségvetés nemhogy az eddigi problémák megoldására nem alkalmas, hanem tovább fogja halmozni a problémákat. Tudjuk, látjuk, értjük: valójában kevesebbet fognak költeni az oktatásra. Valójában semmilyen érdemi előrelépés nem történik, az oktatás marad mostohagyerek; egy olyan mostohagyerek, amelyben megalázó körülmények és bármiféle anyagi megbecsülés, béremelés nélkül kell tanárainknak, oktatóinknak, oktatásban dolgozóinknak nap mint nap megküzdeni, hogy egyáltalán kréta legyen a teremben, hogy ne az iskolaközösségnek kelljen kifesteni az iskolákat, hogy a földrajzórára ne matematikatanár ugorjon be helyettesíteni, mert a fiatalok inkább kivándorolnak, mint hogy pályakezdő pedagógusok legyenek. (12.20) Újabb egyetemek kerülnek alapítványi működtetésbe, a kormányzati nyilatkozatok szerint az alapítványi modellváltás rugalmasabb, hatékonyabb munkavégzést jelenthet. Nagy baj, hogy a propagandaminisztériumban, ahol ezt kitalálták, hisznek ebben, hiszen ezeket a kifejezéseket akkor szokták használni, amikor bizonyosan rugalmatlanabb lesz a működés, a hatékony munkavégzés pedig nagyszámú elbocsátásokat is jelenthet. Tudjuk, hogy az alapítványi működéssel az intézmények emelni fogják az egyébként is a rendszer szerves részeként létező tandíjat, és kényükkedvük szerint határozhatják meg az egyébként is alacsony ösztöndíjak mértékét. Nem meglepő, hiszen az intézményeknek maguknak kell megoldani a finanszírozásukat. A neoliberális gazdaságpolitikát folytató Fidesz azt üzente a magyar egyetemi szférának, hogy éljetek meg a piacról. Nem foglalkoznak azzal, hogy ezzel rengeteg szegény családból származó fiatalt szorítanak ki a felsőoktatásból, nem foglalkoznak azzal, hogy ezzel rengeteg oktató veszítheti el az állását, illetve rengeteg szak és szakirány szűnhet meg, nem foglalkoznak azzal, hogy ezzel a társadalmi esélyegyenlőség egy újabb területen kap hatalmas pofont. Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány egyértelműen rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság nem fenntartható és nem válságálló. Sok tízezer ember vesztette el a munkahelyét és ezzel együtt a jövedelmét is. A járvány arra is felhívta a figyelmet, hogy nem folytathatjuk ott, ahol a járvány előtt abbahagytuk. Orbán Viktor és a kormány néhány héttel az után, hogy még a klímaváltozás tényét is tagadták, az év elején hirtelen kizöldült, sőt azt is megtudtuk, hogy mindig is zöldek voltak. De aztán a nagy zöldre festésnek is befellegzett. A vírus beköszöntével a fenntarthatósági szempontok még kormányzati kommunikációs szinten is teljesen lekerültek a napirendről, annak ellenére, hogy a világ számos országában éppen a válság hatására választják a kormányok a zöld újjáépítést. A mi kormányunk mára teljesen egyértelműen valamiféle bolsevista trükként tekint az egész kérdésre, pedig a 2021-es költségvetésnek a zöld megújulást kellene szolgálnia. A koronavírus-járvány magával hozott egy gazdasági válságot, azonban a gazdasági válság mögött ott tornyosul a klímaválság és az ökológiai válság fenyegetése, tetézve a kibontakozó szociális válsággal. Fél évvel ezelőtt Orbán Viktor azt mondta, hogy 50 200 milliárd forintba kerülne a klímasemleges gazdaság működésére való átállás 2050-re. A 2021. évi költségvetésben viszont
