Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3730 általánosságban jellemző, hogy minél több lépcsőben készül és minél nagyobb beavatkozáson esik át az eredeti alapanyag, és ezzel együtt eltávolodik eredeti formájától, annál nehezebben és egyre kevésbé alakítható vissza szerves vagy szervetlen alkotóelemekké. A „p” előtag nem véletlenül szerepel mindegyikben, ezek azok az összetett, bonyolult molekulák, amelyek többszöri átalakítással jönnek létre, és igencsak nehéz lebomlásra késztetni őket. Ha megpróbáljuk elégetni, olyan anyagok keletkeznek, amelyek rákkeltő hatásúak, ha talajba kerülnek, olyan vegyületek oldódhatnak ki belőlük, amelyek a növények termékenységét gátolják, ha pedig a tengerbe kerülnek, akkor akár mikroméretűre szétesve szétszóródnak mindenhová, súlyosan károsítva a tengeri élővilágot, és műanyagot juttatva az emberi táplálékul is szolgáló halakba és más tengeri élőlényekbe. Az Unió legelterjedtebb műanyag zacskó fajtája, az 50 mikronnál vékonyabb könnyű nejlonzsák a legtöbbször nem használható újra, és így hamar szemétbe kerül. Ezek a természetes vizeket és vízi ökoszisztémát szennyező műanyag zacskók hatalmas környezetvédelmi problémát jelentenek. Az eddig hozott döntések uniós szinten: 2021-től tilos lesz a tányérokat, szívószálakat, műanyag evőeszközöket forgalmazni vagy használni az Unióban, a plasztik helyett más anyagot, például fát lehet csak használni. Az irányelv értelmében 2021-től tiltólistára kerülnek az egyszer használatos már említett tányérok, szívószálak, lufipálcikák. Ezeket államtitkár asszony is felsorolta. Néhány példa a világ más részéről, Amerikából. Seattle-ben kitiltották a műanyag evőeszközöket az éttermekből és bárokból. A város 5 ezer éttermében ezentúl - és ez már nem most történt - újrahasznosítható vagy komposztálható evőeszközöket, szívószálakat lehet csak használni. Kína: 2010-ben világszinten ők termelték a legtöbb, 60 millió tonna műanyag hulladékot. 2020 végére szeretnék teljesen kivonni Kínában az egyszer használatos műanyag zacskókat az ország legnagyobb városaiból. 2022-re pedig Kína minden nagy- és kisvárosában betiltaná a nem lebomló műanyagok használatát, s teszi mindezt úgy, hogy Kína a világ egyik legnagyobb műanyag hulladék kitermelője. A tervek szerint már 2020 végére szeretnék teljesen kivonni az egyszer használatos műanyagokat az ország legnagyobb városaiban. Londonban elindították a the last straw kezdeményezést, az utolsó szívószál kezdeményezést, mely felszólítja az embereket, hogy ne használjanak műanyag szívószálakat. Az egyik nagy bútoráruházban kiállítják az utolsó eladó, egyszer használatos szívószálat, és többet nem árulnak egyetlen brit, illetve ír üzletükben sem. Ezzel akarják ösztönözni a nemzetet arra, hogy tegyenek kis lépéseket a Föld megóvása érdekében, és ez az utolsó szívószál ki lesz állítva náluk mintegy szimbólumként. De ugyanez a kezdeményezés más országokban is elterjedt, így például Ausztráliában is komoly kampány folyik ezen a területen. De jöjjünk vissza közelebbre. Horvátországban már van olyan, ahol műanyagmentes szigetet hoztak létre. De mint ahogy kezdtem is: hová lett a műanyagmentes Magyarország terve? Mert a hetekkel ezelőtt benyújtott, majd visszavont törvényjavaslat sokkal inkább egy műanyagmentes Magyarország tervét vázolta, semmint az előttünk heverő. Ezzel a legújabb törvényjavaslattal a kormány valójában visszalép az erős tilalomtól, amivel az 50 mikron alatti, egyszer használatos műanyag zacskók tilalmát érné el. Eszerint a kormány az ipar nyomására valóban megfutamodott a környezet számára legszennyezőbb zacskók tilalma elől, és részben továbbra is engedélyezni akarja azok forgalmazását. Ez nemcsak jelentős visszalépés a kormányzat korábban beígért tilalmához képest, de szembemegy annak a mintegy negyedmillió embernek, aki egy civil szervezetet petíciójával támogatva fejezte ki véleményét, hogy létrejöhessen egy korlátozás és véget érhessen Magyarországon az eldobható műanyagkultúra. Az eredeti javaslat ugyanis az összes 50 mikronnál vékonyabb zacskót kivezette volna Magyarországról, beleértve a vékony falúakat is, melyeket az üzletekben teljesen ingyen bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére, jellemzően a zöldség-gyümölcs vagy a pékáru részlegnél. A mostani törvényjavaslat szerint viszont ezek a vékony úgynevezett kiflis zacskók mégis maradhatnának. Pedig pont ezekből a zacskókból fogy a legtöbb, ráadásul egyetlen használat után általában szemét lesz belőlük, az újrahasznosításukra pedig gyakorlatilag nem kerül sor. Ezek a zacskók kerülnek ki leggyakrabban a környezetbe, mivel könnyen felkaphatja őket a szél a szemetesből a szemétszállítás során, a természetben pedig hamar mikroműanyagokká aprózódhatnak.
