Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3724 Ahogyan látható volt, a hulladékgazdálkodási ágazat ma már összehasonlíthatatlan egy tíz agy akár öt évvel ezelőtti állapottal, hiszen minden megváltozott, a hulladék összetétele, a mennyisége, a lerakási magatartások, szigorodtak az uniós előírások. Tehát észre kell vennünk a mi álláspontunk szerint, hogy ebben az ágazatban is eljött az idő a paradigmaváltásra. Olyan rendszert kell építenünk, amely „a hulladék érték” elvére épül és ahol az a jó hulladékgazdálkodás, amelyben megelőzhető, hogy a hulladék negatív környezeti vagy egészségügyi hatással járjon, és amely a körforgásos gazdaság egyik mozgatórugója. Az említett célok, hulladékkeletkezési és - feldolgozási adottságok, az uniós determinációk mentén dolgoztunk ki négy olyan előterjesztést, amelyek közül most egynek a megvitatására kerül sor. Ez azonban a hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálásának csak az egyik alappillére, ahogyan említettem, van még további három. Ezek együtt tudják csak a változást megalapozni, ezért engedjék meg, hogy röviden szóljak a jövőbeni terveinkről is. Már csak azért is tenném ezt, mert a kormány mindegyik előterjesztést tárgyalta már első olvasatban, és apróbb finomhangolások szükségessége okán nem tudjuk most a tavaszi ülésszakban a tisztelt Ház elé terjeszteni a maradék hármat, de szeptemberben szeretnénk. Először is a hulladékgazdálkodást a hulladéktermelés tekintetében két nagy csoportra szoktuk osztani. Az egyik a települési vagy más néven kommunális hulladék, és a másik pedig az ezen kívüli hulladék kezelése. A hulladékgazdálkodási szempontból a kommunális vagy települési hulladék az egyik legösszetettebb, és a kezelésének módja általában jól jelzi egy adott ország egész hulladékgazdálkodási rendszerének a minőségét - olvasható például a hulladék keretirányelv preambulumában. A települési hulladékkal kapcsolatos kihívások abból erednek, hogy rendkívül komplex és vegyes összetételű hulladékfajtáról van szó, a hulladék a lakosság közvetlen közelségében termelődik, és a kérdés iránt a közvélemény különösen nagy érdeklődést tanúsít. Éppen ezért a települési hulladékkal való gazdálkodáshoz egy meglehetősen összetett rendszerre van szükség. Azok az országok, amelyek hatékony rendszert dolgoztak ki a települési hulladékkal való gazdálkodás területén, általában a hulladékgazdálkodás egészét tekintve is jobb teljesítményt nyújtanak, beleértve az újrafeldolgozási célértékek elérését is - mondja ez a már hivatkozott keretirányelv. A tapasztalat azt mutatja, hogy függetlenül attól, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok köz- vagy magánszereplőkre hárulnak-e, a hulladékgazdálkodási rendszerek segíthetnek a körforgásos gazdaság megvalósításában, és hogy a feladatok kiosztásával kapcsolatos döntés gyakran földrajzi vagy strukturális körülményektől függ - jegyzi meg szintén az említett irányelv. A gazdaság más ágazatainak jellemzőit is ismerve a szaktárca úgy ítéli meg, hogy sokkal hatékonyabb lenne a hulladékgazdálkodásunk, ha a két nagy szegmens, azaz a települési és az ipari hulladék összegyűjtése és kezelése egy kézben összpontosulna. Bizonyos hulladékgazdálkodási tevékenységeket nyilván az államnak kell a továbbiakban is ellátnia. Másfelől viszont azt is látni kell, hogy ez az ágazat egy rendkívül költségigényes ágazat, és az uniós előírások teljesítéséhez még több infrastrukturális beruházásra van szükség. Ahogy említettem, hosszú távon nem lehet majd lerakni a hulladékot, ehhez pedig el kell érnünk, hogy a hulladék hatékonyan legyen szelektálva, majd újrafeldolgozva vagy újrahasznosítva. Megvizsgáltuk tehát az európai országok megoldásait, nemcsak a hulladékágazat, hanem más közszolgáltatások tekintetében is, és arra jutottunk, hogy a tőkeerős államok és tőkeerős önkormányzatok számára nem okoz problémát az uniós elvárásoknak való megfelelés. A kérdés az, hogy nekünk milyen hatékony megoldás áll a rendelkezésünkre. Magyarország vonatkozásában mind az önkormányzati, mind az állami megvalósítás tekintetében vannak már tapasztalataink. Ezeket a kérdéseket mérlegelve megvizsgáltuk az előterjesztésünkben, hogy miként lehetne akár magánszereplőket is bevonni a feladatellátásba. (21.20) Az előbb említett modellek esetében ugyanis nagyon nehezen érvényesíthető „a hulladék érték” elve. A megosztott felelősségi szabályok, az értékesíthető, hasznosítható hulladék értékké tételét
